A kínai kereslet miatt egyre drágább lesz az orosz kőolaj

Egyre több kőolajat exportál Oroszország Kínába, ennek érdekében január elsejétől egy új orosz–kínai olajvezetéket is üzembe állítottak. A növekvő kínai kereslet miatt azonban csökkenhetnek az Európába irányuló szállítások, és tovább drágulhat az orosz olaj.

Moszkva/Peking. Oroszország már jelenleg is Kína legnagyobb olajszállítója, idén azonban várhatóan napi 200 ezer hordóval tovább emelkedhet az ellátás az FGE tanácsadó cég szerint. A Bloomberg hírügynökség szerint Kína tengeri szállítmányok formájában és csővezetéken egyaránt vásárol orosz olajat, január elsején pedig egy új vezetéket is üzembe állítottak a két ország között, ezáltal megduplázva Kína kelet-szibériai–csendes-óceáni csővezetéken (Eastern Siberia–Pacific Ocean oil pipeline, ESPO) érkező olajimportját, amely így eléri az évi 30 millió tonnát, napi 600 ezer hordót.

Oroszország az elmúlt években fokozatosan vette át a legnagyobb kínai olajszállító szerepét Szaúd-Arábiától, miközben az elmúlt év elejétől mindkét ország kitermelése visszafogásával igyekezett megtámogatni a szempontjukból veszélyesen alacsony szintre került olajárakat. Oroszország gyakorlatilag már el is kezdte nyersolajexportja átirányítását Európából Kína felé, és miután az ország teljes olajtermelése 2018-ban várhatóan szinten marad az előző évihez képest, könnyen előre jelezhető, hogy a kínálat átcsatornázása árfelhajtó tényező lesz az orosz Ural olajfajta számára. Az FGE szerint a kínálat visszaesése különösen az európai ellátás fontos részét képező balti Primorszk olajkikötőjében lesz majd érzékelhető, az év elején mintegy napi 160 ezer hordó kiesésével. Mindez az orosz olajexportban máris érzékelhető emelkedést okozott az Ural árfolyamában.

Ugyancsak bevételei fokozása érdekében januártól Oroszország megemelte a kivitelre szánt kőolaj vámját is; az exportvám így havi összevetésben 6,4 dollárral, tonnánként 111,4 dollárra nőtt az egy hónappal korábbi 105 dollárról. Tekintettel arra, hogy a szén szerepe csökken a kínai energiaellátásban, valamint nukleáris technológiából is önellátónak tekinthető az ázsiai óriás, az olaj mellett a földgázpiac kínálhat további lehetőségeket Oroszországnak. Az oroszországi gázszállítások a terv szerint 2019 decemberében indulnak meg Kína felé a Power of Siberia nevű gázvezetéken keresztül. (TASR, MTI)