A J&T Securities brókercég: jött, vitt és hallgat

Pozsony. A befektetési alap ügyfelei a befektetett ezer koronájukat ugyan visszakapták, de a szlovák Creditanstalt alap vagyonát a föld nyelte el. Annak idején a vagyonjegyes privatizáció során a befektetési alapok sokféle reklámstratégiával igyekeztek megszerezni az emberek kupónjait. A Creditanstalt Slovenský investičný fond (CA-SIF) az alapító osztrák bank megbízhatóságára és jó hírnevére épített. Nem is sikertelenül, hiszen 45 ezer ügyféltől közel 28 millió pontot kaptak, amelyet 44 csehországi és 19 szlovák cégbe fektettek be. A CS-SIF egy ideig sikersztorinak is tűnt, hiszen az 1993-as év után részvényenként 43 korona bruttó osztalékot fizetett, a következő évben 100 koronát, utána pedig 55 koronát. Ez azt jelentette, hogy részvényeseinek bőven megtérült az 1991-ben okmánybélyegbe fektetett ezer korona. Sőt, 1996-ban nagyon elégedettek lehettek, hiszen az ezerkoronás névértékű CA-SIF részvények árfolyama jócskán megugrott. Az akkori 1500 koronás árfolyam azt jelentette, hogy az ezer pont után kapott tíz részvényt már 15 ezer koronáért lehetett pénzzé tenni. De a szakértők ezt nem ajánlották, mondván egy részvényre a vagyonból 2400 korona jut. Az Investor című lap szerint ma már nyilvánvaló, hogy abban az időben az alapító bank vásárolta fel a részvényeket. Hibás volt viszont a feltételezés, hogy ezzel a jó gazdasági alapokkal rendelkező befektetési alap stabilizálása és az esetleges átvételi célú támadások visszaverése a célja. 1996 októberében ugyanis a Pozsonyi Értékpapírtőzsdén gazdát cserélt a CA-SIF 25,8%-os részvénycsomagja. Az ár első hallásra hihetetlen, részvényenként 4 135 korona, miközben a tőzsdei árfolyam abban az időben 940 korona volt. Az új tulajdonos, a J&T Securities brókercég nem is titkolta az okot, Patrik Tkáč elnök a Trend című lapban az egész befektetési alap feletti ellenőrzés megszerzéséről beszélt. Az üzlet nyélbe ütése után a kisrészvényesek még egy – az is megeshet, hogy utolsó – esélyt is kaptak a részvényeik eladására – a J&T Securities II nevű cég nyilvános vételi ajánlatot tett 1018 koronás árfolyamon. Ezután azonban már nem volt pardon, megkezdődött a befektetési alapok „privatizálásának” más helyekről jól ismert folyamata. 1996 novemberében egy rendkívüli részvényes-közgyűlésen a részvények 25,8%-ának képviseletében név-, székhely és alapszabály változtatásról döntöttek. Az ezentúl Közép-európai Befektetési Alapnak nevezett CS-SIF Bazinban, a J&T által uralt téglagyár címén székelt. Patrik Tkáč ekkor a Profit című lapban az egykori kupóntulajdonosok érdekeinek védelme mellett tett hitet. Nos, erre azóta sem került sor. A téglagyár címére ugyanebben az időben bejegyeztek egy Közép-európai Részvénytársaság nevű céget, amely 1996. november 30-án rendkívüli részvényes közgyűlés alapján felszámolás nélkül bekebelezte a Közép-európai Befektetési Alapot. Azóta nagy a csönd, a Közép-európai Részvénytársaság semmiféle életjelet nem adott magáról. Egyetlen hír, hogy idén hivatalosan is megszüntették az eredeti befektetési alap részvényeit. Az Investor című lap szerint a névleg a Közép-európai Részvénytársaság részvényeseiként szereplő egykori kupón, majd CA-SIF részvénytulajdonosok akkor reménykedhetnének újra, hogy hozzáférnek a vagyonukhoz, ha hírt kapnának a Közép-európai Részvénytársaság részvényeinek kibocsátásáról.