A jogász válaszol: Megrövidít a szövetkezet?

A földműves szövetkezet alapszabálya nem tartalmazhat törvénybe ütköző rendelkezéseket, illetve ha ilyeneket tartalmazna, azok érvénytelenek. A földműves szövetkezetekre a Kereskedelmi törvénykönyv és a 42/1992-es számú, a szövetkezeti vagyoni viszonyok és jogok rendezéséről szóló törvény mellett számos további jogszabály is vonatkozik, köztük például a Polgári törvénykönyv.A Kereskedelmi Törvénykönyv 232. paragrafusa szerint a szövetkezeti tag halálával tagsága megszűnik. Azon örökösöknek, akik nem válnak maguk szövetkezeti taggá, a szövetkezet köteles kifizetni az ún. elszámolási vagyonrészüket (vyrovnací podiel). Ez egyenlő az örökhagyónak mint szövetkezeti tagnak a „tiszta” szövetkezeti vagyonból az őt megillető arányos résszel. A „tiszta” szövetkezeti vagyont úgy állapítják meg, hogy az aktívumokból levonják a passzívumokat és az oszthatatlan alapba elhelyezett összeget. A fizetési határidőt a Kereskedelmi törvénykönyv 233. paragrafusa szabja meg, melyet akkor kell alkalmazni, ha a szövetkezet alapszabálya nem határoz meg más határidőt. A vonatkozó bírósági határozatok szerint azonban a kb. két évnél hosszabb határidő már jó erkölcsbe ütköző, így ebben a részében az alapszabály, illetve egyezség a Polgári törvénykönyv 39. paragrafusa értelmében érvénytelen lenne. Ha a szövetkezet a fenti jogszabályokra való hivatkozás után sem hajlandó belátható időn belül fizetni, az örökösnek nem marad más választása, mint bírósághoz fordulni. A törvényes fizetési határidő elmulasztása esetén a jogosult késedelmi kamatot (úroky z omeškania) is követelhet, illetve ha az egyezség késedelmes fizetés esetére kötbért köt ki, arra (is) jogosult. Az oszthatatlan alapba (nedeliteľný fond) a szövetkezet tiszta nyereségéből kell évente bizonyos összeget elkülöníteni az alapszabály erre vonatkozó rendelkezései és a Kereskedelmi törvénykönyv 235. paragrafusa szerint. A szövetkezet által termelt nyereségből a szövetkezeti tagok és a szövetkezeti vagyonjegyek (družstevný podielnický list) tulajdonosai részesülnek, ha a megmaradó összeg elosztásra kerül. Olvasónk esetében az oszthatatlan alap akkor játszana szerepet, ha szövetkezeti vagyonjegyet örökölt volna édesapjától. Az elszámolási vagyonrésznél azonban a kifizetésre kerülő összeg kiszámításakor az oszthatatlan alapban elhelyezett értéket már előzetesen levonták, amikor a „tiszta” szövetkezeti vagyont határozták meg. Veszelei Viktória jogász(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)