A hosszú távú befektetés nagy nyereséget hoz

Pozsony. Napjainkban eléggé hektikus a tőzsdék mozgása, ám ne feledjük, aki az értékpapírok, befektetési alapok világába lép, az hosszú távra tervezzen. Erre talán legjobb a következő szemléletes példa: aki 1957-ben a New York-i tőzsdén 1000 dollárt fektetett be, mégpedig egyenletesen vásárolva az ott jegyzett 500 legnagyobb vállalat értékpapírjaiból, az 2003-ban már 1 millió dollár felett rendelkezett, ugyanis a vizsgált 47 évben az átlagos hozam 12 százalék volt. Ez egyben a kamatos kamatok érdekes világába is bepillantást nyújt.

Tavaly Szlovákiában a folyószámla átlagos éves kamata 0,5 százalék volt, a hagyományos bankkönyvé 1,0%, a határidős betété 1,7%, a pénzügyi alapoké 2,1%, a kötvényalapoké pedig 2,9% – magyarán valamennyi az éves infláció üteme alatt teljesített, azaz az így őrzött megtakarításaink összességében veszítettek értékükből. A befektetők többnyire három csoportba osztják a piacokat: a nyugat-európai, japán és észak-amerikai zónára, ennek jellemzője a nagy biztonság, a kiszámíthatóság, ám a viszonylag alacsonyabb hozam. A visegrádi csoport, és a többi feltörekvő új uniós állam papírjai kockázatosabbak ugyan, ám nagyobb növekedési potenciállal rendelkeznek. Végezetül hosszabb távon a távol-keleti régió hozhatja a legnagyobb profitot, különösen a kínai és az indiai tőzsde kecsegtető. Legalábbis így látja a Wüstenrot Biztosító, amelyik az osztrák Spängler KAG alapkezelő csoportra bízza ügyfelei pénzét. A Spängler KAG 2005-ben a konzervatív alapjával is 8,1 százalékos nyereséget produkált, a megbízható, nyugati pénzpiacokon 26,1 százalékos, a feltörekvő piacokon pedig egyenesen 56,6 százalékos profitot ért el. Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert a Wüstenrotban biztosítottak pénzét éppen az iménti alapokban kamatoztatják.

Siegfried Fatzi, az osztrák gyökerű pénzintézet szlovákiai vezérigazgatója közölte: ügyfeleiket ideális biztosítási termékkel szeretnék meglepni, amely lehetővé teszi, hogy a kliens maga határozza meg, milyen betegségek, kockázati tényezők ellen biztosítja magát, a fizetés nagysága rugalmasan alakítható, az érintettnek folyamatos áttekintése van pénze állásáról, és összességében méretre szabott pénzügyi produktumról van szó. A kliens által befizetett összeg 97 százaléka a már említett alapokba áramlik, azaz a biztosítást ötvözik a befektetéssel. Fatzi szerint a nemzetközi gyakorlatban is példátlan az a tény, hogy a befizetések nagysága rugalmas. Például, ha az ügyfél havi 1000 koronás befizetésről köt szerződést, mégpedig 5 éven át (a végösszeg tehát 60 ezer korona), akkor a Wüstenrot megengedi, hogy az első év után mondjuk csak 8000, a második év után pedig csupán 15 ezer korona legyen a befizetett biztosítási díj, hiszen a lényeg: a szerződésben megállapított teljes összeg az 5. év végén legyen a biztosító számláján. A Wüstenrot meghirdette, legyenek az ügyfeleik eurómilliomosok. Számításaik szerint a pénzügyi alapjaik révén az a 35 éves ember, aki 2006-tól kezdődően havi 8596 koronát fizet be, 2034-ben 3,1 millió korona befizetés árán 38 millió koronához (ez napjainkban 1 millió euró) jut, egy 25 éves ügyfél esetében pedig havi 2324 korona fix befizetés 2042-re eredményezheti az 1 millió eurós végösszeget. Ezek természetesen csak változatlan feltételek mellett érvényesülnek, ám rávilágítanak arra a tényre, hogy a hosszú távú befektetés meglepően nagy nyereséget eredményezhet. (shz)