A hazai élelmiszer sem teljesen biztonságos

Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelet munkatársai az idei év első tíz hónapjában több mint 43 ezer ellenőrzést hajtottak végre, csaknem minden tizedik ellenőrzés során feltártak valamilyen hiányosságot – jelentette be tegnap Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter. A tárcavezető szerint a hiányosságok száma az elmúlt években csökkent, ami azzal is magyarázható, hogy a kereskedők már jobban odafigyelnek arra, hogy mit is árulnak. „Továbbra sem árt azonban az óvatosság. A vásárlóknak azt ajánlhatjuk, hogy ha csak lehet, a kipróbált, biztonságosnak számító hazai élelmiszeripari cégek termékeit vásárolják” – tette hozzá Matečná.

Sok a romlott gyümölcs

„A leggyakoribb hibának továbbra is az számít, hogy a kereskedők lejárt szavatossági idejű termékeket próbálnak meg ráerőltetni a vásárlókra, gyakori hibának számít azonban az is, hogy a kolbász és a szalámi esetében nem jelzik a származási helyet. A zöldség és gyümölcs között még mindig sok a penészes, romlott áru. A legtöbb gond az almával, a banánnal, a paradicsommal és a paprikával van” – nyilatkozta Jozef Bíreš, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelet igazgatója. Szerinte a hiányosságok miatt összesen 1943 kereskedő kapott helyszíni büntetést, összesen 47 ezer euró értékben.

Gilisztás tőkehalmáj

Az élelmiszer-felügyelet jobban odafigyelt azonban a nem uniós tagországokból származó behozatalra is. Több mint 3300 küldeményt ellenőriztek. „A rostánkon fennakadt élelmiszerek között található például a vietnami kókuszolaj, a szerb mogyorókrém, a kínai mogyoró és az iráni paradicsomkrém” – tette hozzá Bíreš. Szerinte rengeteg probléma van a dióval is, amelyben általában több a héjmaradék, mint amennyit a normák megengednek. A mézekben ugyanakkor még mindig rengeteg az olyan összevető, amelynek semmi keresnivalója nem lenne benne, a csokoládéfigurákból pedig kispórolják a csokoládét. „Olyan ananászt is találtunk azonban, amelyben szintetikus színezőanyagok voltak, a tőkehalmájas konzervben pedig gilisztákra bukkantunk” – mondta Bíreš.

Megbukott a virsli

A földművelésügyi tárca rendszeresen azt ajánlja a fogyasztóknak, hogy ha csak tehetik, hazai élelmiszert vásároljanak, mert az biztonságosabb. A Szlovák Fogyasztói Szövetség tegnap közzétett felmérése szerint – amely az élelmiszeripari kutatóintézet tesztjein alapul – azonban a hazai élelmiszerek sem jelentenek százszázalékos garanciát. Ezúttal a szepesi virslit (szlovákul Spišské párky) vették górcső alá, az eredmény pedig a fogyasztói szövetség képviselőit is meglepte. A kilenc vizsgált gyártó (Tauris, Billa, Maroš, Berto, Cimbaľák, Tesco, Baron, Fine Life, Mecom) virslijei közül egy sem felelt meg a hatályos normáknak.

„1989 előtt a szepesi virslit kizárólag minőségi sertés- és marhahúsból gyártották. Azóta enyhítettek a szabályokon, a virsli hústartalmát azonban még mindig pontosan meghatározzák. A szepesi virsli 21,2 százaléknyi, legfeljebb 10 százalékos zsírtartalmú marhahúst, 21 százaléknyi, legfeljebb 10 százaléknyi zsírtartalmú sertéshúst, 38 százaléknyi, legfeljebb 50 százalékos zsírtartalmú sertéshúst és 12 százaléknyi sertésbőrt tartalmazhat. Ez együttesen 80,2 százaléknyi húsnak felel meg. Ezzel magyarázható, hogy az ilyen virslinek az ára is magasabb a többi virslinél, amelyekbe nem kell ennyi húst tenni” – mondta Miloš Lauko, a Szlovák Fogyasztói Szövetség elnöke. Szerinte a most elvégzett tesztek katasztrofális eredményeket hoztak.

Kispórolják a húst

„A Cimbaľák, a Fine Life, a Baron, a Mecom és a Tesco a szepesi virslit kevés vagy nem jó minőségű húsból készíti, a legjobban e tekintetben a Billa végzett” – állítja Lauko. Szerinte gondok vannak azonban a zsírtartalommal is, ráadásul több termék szóját is tartalmazott. A gyártók olyan összetevőket is feltüntettek a csomagoláson – szalonna, keményítőszirup – amelyeket ezeknek a termékeknek nem szabadna tartalmazniuk. Ha ez még nem lenne elég, az összes tesztelt virsli tartalmazott kárminsavat (E 120), amelyet megtermékenyített, nőstény pajzstetvekből nyernek, és amely az arra érzékeny embereknél allergiaszerű reakciót válthat ki. (mi, SITA)