A földgáz lényegesen olcsóbb alternatívája

Pozsony. A biomassza nem csupán családi házak, de lakótelepek, tömbházak fűtésére is egyaránt alkalmas. Ráadásul a földgáznál lényegesen olcsóbb és környezetkímélőbb. Tudják ezt Tatán vagy Kazincbarcikán is, az utóbbi város hőerőműve például barnaszénről biomasszára váltva az alapanyagot Rimaszombatból szerzi be. A megújuló energiaforrások felhasználása nálunk még gyerekcipőben jár.

Bár Szlovákia területének 42 százalékát erdők borítják, a biomassza-felhasználásának aránya az összes többi energiaforrásból mindössze 0,16 százalékot tesz ki. Az „érdektelenség” érthető, hiszen a földgáz – legalábbis az utóbbi néhány év kivételével – olyannyira olcsó volt, hogy még palántaneveldéket, fóliasátrakat és üvegházakat is megérte vele fűteni, s a szénnel ellentétben nincs gond a tárolásával, nem kell utána takarítani. Az utóbbi két évben tapasztalt földgázár-robbanás azonban több hazai nagy energia-felhasználót is számolásra késztetett. Az első fecske a tolmácsi távhőszolgáltató volt, amely már 2000-ben lecserélte a drága cseh feketeszenet a lényegesen olcsóbb hazai faaprítékra: a téli fűtési szezonban, azaz októbertől áprilisig mintegy 20 ezer tonna olcsó tüzelőt vásárol a lévai erdészeti vállalattól. Az sillavai járásbeli Újtölgyesen (Nová Dubnica) a kísérleti üzemeltetés sikerrel járt, ezért január 18-ától hivatalosan is beindítják a biomassza alapanyagú távhőszolgáltatást. Ám amint azt Ján Farkastól, a lévai erdészeti vállalat biomassza felelősétől megtudtuk, az olcsóbb energiaforrásra való átállás iránt már Komárom, Somorja, Jászó és Felsőpatony, továbbá a Nováky-i hőerőmű, valamint Kassa, Varannó, Alsókubin, Nagyrőce, Rimaszombat és Zólyom is érdeklődik.

Az átállás ugyan nem olcsó, költséges kazáncserével jár, ám erre uniós forrásokból jelentős pénzeket lehet kérni, kapni. Előzetes számítások szerint Komárom potenciálisan 4300 tonna, Somorja mintegy 1000 tonna hulladék fából (gallyakból, gyérítő vagy fiatalító vágásból stb.) származó faapríték felhasználására lenne alkalmas. Merthogy a biomasszára való tartós áttérés Farkas szerint mindaddig rentábilis, ameddig a szállítási távolság nem haladja meg a kitermeléstől számított 50–100 kilométert. Peter Gogola, az Állami Erdészet szóvivője szerint vállalatuk éves szinten 1,6 millió köbméter biomasszaként értékesíthető hulladékfát képes kitermelni, ebből 1,2 millió tonna lomblevelű alapanyag. Ezzel szemben a felhasználást – a két-három éves távlatban – 181 ezer tonnára prognosztizálják.

A költségek vonatkozásában a szakértők azt állítják, hogy a földgázfűtés 60 százalékkal drágább a faaprítékra alapuló fűtésnél. Amíg 2001-ben egy családi ház esetében a faaprítékos kifűtésre átlagosan 10 ezer koronát kellett költeni, a földgáz alapú fűtés esetén a költségek már 15 ezer koronát tettek ki, 2003-ban ez az arány még markánsabb volt: 12 ezer a 29 ezer koronához a biomassza javára, 2004-ben pedig 14 ezer korona a 32 ezer koronához. (gyor)