Fusarium-mérgezés

A kukoricán élősködő penészgombák elszaporodása okozta megbetegedések a sertésállományban komoly gondokat válthatnak ki. A betegséget a Fusarium-nevű penészgomba anyagcseretermékei, a toxinok okozzák. Ugyanaz a Fusarium-faj egyidejűleg többféle méreganyagot (toxint) is termelhet, legnagyobb károkozása az F2 és a T2 toxinnak van.

Az állatoknál bármilyen életkorban előfordulhat. A penészgombák ugyanis kedvelik a nedvességet és a meleget. Ha az ősz korán, sok esővel köszönt be, a még lábon álló kukoricában meglesz ez a nedvességtartalom (15-30 %), s ha ráadásul a tárolás, a kezelés, a szárítás nem megfelelő, a kukoricahalmazok belsejében könnyen kialakul a penészgombáknak jó hőmérséklet. A hosszabb tenyészidő (később érő kukoricafajták), a gépi betakarítás okozta szemsérülések egyébként is megnövelték a penészesedés esélyét, márpedig a sertéstápokban a kukorica nagy százalékban szerepel. Más fertőzött gabonamagvak etetése után is jelentkezhet. Száraz, aszályos években ritkább.

Milyen tünetek vannak?

F-2 toxicosisnál: a tünetek súlyossága az elfogyasztott méreganyag mennyiségétől és az etetés időtartamától függ. Friss esetekben a sertések levertek, kedvetlenek, étvágytalanok, gyakori a nyálzás, a hányás, a hasmenés, de nem ritka a bélsárpangás sem. Hosszabb ideig tartó etetésük után a nőivarú sertések pérája megduzzad (olyan, mint ivarzáskor), bár ez nem látszik, de ugyanolyan duzzadt a hüvely és a méh is, a petefészkek pedig elfajultak. A péraduzzanat a szopós és a választott malacokon is megfigyelhető, mert a méreganyag a tejjel ürül, sőt a placentán keresztül a magzatokba is bejuthat. Megduzzad a malacok csecsbimbója is, a kanmalacoknak pedig a tasakja. Gyakori a végbéltájék duzzanata is. Az ödémás duzzanatok a toxintartalmú takarmány néhány napos (kb. 3 napos) fogyasztása után már jelentkeznek. A duzzanatok miatti erőlködés folytán előeshet a hüvely és a végbél. Állományszinten lényegesen romlik a kocák és a kocasüldők vemhesülési aránya, megnő a visszaivarzók száma. Csökken az alomlétszám, emelkedik a halvaszületések száma, gyakoribb az ún. „lábszétcsúszás“ és a reszketés az újszülött malacok között. Romlik a tenyészkanok ondójának minősége, ami újabb termékenyülési zavarokat okozhat. Elhúzódó, idült esetekben a belső szervek károsodnak: máj-vagy veseelfajulás, sárgaság, gyomor- és bélgyulladás jelentkezik, de gyakori az agyvelő károsodása is (idegrendszeri zavarok). Ezek a tünetek ugyan egyidejűleg több sertésen is jelentkezhetnek, mégis jól elkülöníthetjük valamely fertőző betegségtől, mert egyik állatról a másikra nem terjednek, s a testhőmérséklet mindig normális (38-40 oC).

T-2 toxicosisnál: a született malacok az első szopásokat követően általában egy hetes korig bágyadtak, szőrük borzolt, fénytelen, súlyos hasmenés, majd kómás állapot alakul ki. Az idősebb, már toxint tartalmazó takarmányt fogyasztó sertéseknél az evés után már egy órán belül hányás tapasztalható, majd általános a takarmány teljes visszautasítása. Hízóknál több ízben hasmenést látunk, a tömeggyarapodás csökken, a tenyészállományban erősen megszaporodik a terméketlenség. A penész legnagyobb gazdasági kártétele mégis az, hogy a gombák felhasználják a növény táplálóanyagait, ezért azok tápértéke akár 25-30%-kal is kisebb lesz.

Mi a teendő a betegség

megelőzése érdekében?

Ne etessünk penészes takarmányokat! Szerencsére ezzel túl sok bajunk nincs, hiszen a sertés a penészes takarmányt az etetőből kitúrja, csak akkor eszi meg, ha végképp nincs lehetősége más takarmány fogyasztására. Fordítsunk gondot a kukorica betakarítás utáni szakszerű tárolására! A friss csöves kukorica nedvességtartalma töréskor gyakran 30–35%. „Begórézás” előtt a csöveket átválogatjuk, a nagyon vizes, már penészes vagy éretlen csöveket kiszedjük. Hogy ezek se menjenek veszendőbe, szarvasmarhának kitűnő minőségű szilázst készíthetünk belőlük. A tárolásra használt kukoricagóré szélessége legalább 120-150 cm legyen, lábazaton álljon, oldala léc vagy drótháló legyen, az uralkodó szél járása a hosszanti oldalát érje. Ha kukoricát zárt térben ömlesztve tárolunk, azt ne vastagon terítsük, és időnként lapátoljuk át! Szemes kukoricát, még ha száraz is, ne tároljunk sokáig zsákban, főleg akkor, ha poros. A szemek „lélegzésekor” ugyanis kevés víz mindig képződik, s ha ez a por miatt nem tud eltávozni, a száraznak látszó kukorica is befülled, dohosodik, rossz ízűvé válik.

Az nem megoldás, hogy a látható penészt letöröljük a csövekről, ezeket szárítgatjuk, hiszen a méreganyag ilyenkor már legtöbbször a szemek belsejében van. Lehetőleg friss kukoricát ne etessünk, csak utóérésen átment ókukoricát a betakarítás utáni tavasztól (májusi morzsolt kukorica).

Jó, ha ismeretlen származású takarmány esetén próbaetetést végzünk, és megfigyeljük az állatok evési viselkedését. Nagyobb menynyiségű „gyanús“ takarmánynál érdemes laboratóriumi takarmányvizsgálatot végeztetni.

u Az F-2 toxin határértékei: takarmány alapanyagoknál (kukorica, más gabona): 10 mg/kg.

u hizlaló tápoknál: 0,5 mg/kg.

u tenyészállat-tápoknál: 0,08 mg/kg.

u A T-2 toxin határértékei: sertéstápoknál: 0,3 mg/kg.

Mit tehetünk a betegség megjelenése után?

Azonnali takarmányváltás! A gombatoxikózisok nem gyógykezelhetők, mégis célszerű az állatorvost értesíteni. Ma már különböző „toxinsemlegesítő” anyagokhoz, premixek-hez is hozzá lehet jutni, ezek meghatározása, bekeverési aránya, etetési ideje is a szakember javaslata szerint történjen. A tárolás közbeni penészesedést propionsavas kezeléssel csökkenthetjük. (böőr)