Fokozódó kereslet mutatkozik

# A mezőgazdasági termelésben a növénytermesztés számtalan termelőágazatra oszlik. A meghatározó szerepet ugyan a gabonatermesztés, az olajosok, a hüvelyesek, burgonya, cukorrépa, zöldség és a gyümölcs játszanak, amelyek a lakosság élelmiszerekkel való ellátásának az alapját képezik, ugyanakkor ezeket a termesztési ágazatokat továbbiak egészítik ki, amelyeket gyűjtőnéven speciális növénytermesztésnek nevezünk, s amelyeknek jelentősége és pénzbeli haszna gyakran meghaladja a termőterületük nagyságát. Ide tartozik a komló, a lenfajták, a dohány, a cikória, a mák stb.

E növényfajták termelésének megvannak a maguk sajátosságai, egyrészt a hazai feldolgozók vonatkozásában, másrészt a külföldi piacokkal való kapcsolatukban. Elsősorban a dohány, a komló és a cikória termelésére vonatkozik mindez. Annak ellenére, hogy az említett termények vetésterülete kicsi, a termesztésüknek szociális szempontjai is vannak, mivel leggyakrabban a magas munkanélküliségű körzetekben termesztik őket. Éppolyan fontos e növények termesztésének harmadik gazdasági vonatkozású szempontja, amely az EU-ba való belépés miatt fontos számunkra, ahol a termelési kvóták megszabásakor az utóbbi évek átlagát veszik majd alapul. Néhány termény esetében a jelenlegi adatok alapján bizony teljes és hoszszantartó kieséssel kéne számolni. Noha egyelőre még a kezünkben tartjuk a gyeplőt, ugyanakkor már nincs sok időnk. Ezen a területen is minél hatékonyabban kell fellépni, hogy a belépés után a szlovákiai termelők ne veszítsék el pozícióikat az új európai közösségben sem.

A felsorolt termények jelenlegi szintje alapján joggal állapítható meg, hogy mind szubjektív, mind pedig objektív okok miatt jelentős tartalékaink vannak ezen a területen.

Az egyes termények termelési szintjét nálunk a következők jellemzik:

Komló

A világpiac rendkívül igényes követelményei ellenére ennek a terméknek nálunk továbbra is van perspektívája. Noha a kilencvenes években még 1300 hektárnyi területen termesztették, jelenlegi vetésterülete már csak mintegy 360 ha, ugyanakkor fokozatosan kialakulnak a feltételek a csökkenés megállításához és a jelenlegi vetésterület stabilizálásához 2005-ig. Természetesen ehhez jelentős minőségjavulás és az is kell, hogy fokozatosan áttérjünk a vírusmentes komlófajok termesztésére, amelynek eddig már mintegy 70 százalékos a részesedése (250 ha). A vírusmentes komlófajtákra való átálláshoz az ágazati állami támogatás is hozzájárul, amelynek keretében lehetőség van az új komlóültevény kialakítására fordított költségek 80 százalékos támogatására, miközben az 1 hektár után járó dotáció 4000 korona.

A szlovákiai termelők a felsőszerdahelyi székhelyű Slovchmel szövetkezetbe tömörülve próbálják meg érvényesíteni érdekeiket. A termelés jelenlegi szintje 960 tonna. A tervek szerint 2005-ig az összhozamnak el kéne érnie az 1200 tonnát. A jelenlegi termésmennyiségnek mintegy 40 százalékát exportálják, amit a következő években növelni szeretnének.

Dohány

Annak ellenére, hogy a dohányzás elleni egyre erősödö kampány szinte az egész világon komoly méreteket öltött, a dohány az elkövetkező években is gazdaságilag hatékony és sikeres termék lehet. A hazai dohánytermesztés jövőjét és fejlődését nagyban meghatározta az, hogy 1992-ben a szlovákiai dohányipart teljes egészében (a kutatási és fejlesztési szervezetekkel együtt) eladták a német Reemtsma cégnek, amely azonban az itteni cigarettagyártáshoz csupán 10 százaléknyi hazai alapanyagot, dohányt használ fel, s a meghatározó dohánymennyiséget importálja. Ugyanakkor a hazai dohánytermelők termékeik egy részét külföldre exportálják, nevezetesen Csehországba, ahol a Philip Moris cég vásárolja meg tőlük.

Szlovákiában kétfajta dohányt termelnek: a Virginia és a Burley típusút. A dohány vetésterülete jelenleg 1100 ha, az évi össztermés mennyisége eléri az 1800 tonnát. A dohánytermesztés hazai fejlődését az elkövetkező években továbbra is a külföldi érdekeltségű cégek igényei fogják megszabni. Feltételezhető, hogy a termelés az elkövetkező esztendőkben is a jelenlegi szinten fenntartható lesz.

A dohány a termelő számára megfelelő gazdasági jövedelmet biztosít, ugyanakkor főleg a munkanélküliséggel leginkább sújtott körzetekben kézimunka-igényessége révén munkahelyek kialakításával szociális funkciót is betölthet, hiszen munkalehetőséget teremt. A dohánytermelésben megmaradtak az elmúlt évtizedben létrehozott anyagi-műszaki létesítmények, főleg a nagykapacitású szárítók. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a dohány azok közé a termények közé tartozik, amelyek az EU országaiban rendkívül magas támogatást élvez, s ezt a belépés után mi is szeretnénk igényelni. A földművelési minisztérium támogatáspolitikai elvei a termesztésben 1 kg kitermelt és eladott dohányra 20 korona központi támogatást írnak elő.

Lenfélék

Ennek a termékcsoportnak a termesztése nálunk hovatovább a megszűnés felé tart. Szlovákiában kendert már 12 éve nem termesztenek, miközben az utóbbi időszakban egyre nagyobb mértékű kereslet érzékelhető iránta a németországi feldolgozók részéről.

A len termesztése, noha a hegyaljai térségekben megfelelők hozzá a feltételek, szintén fokozatosan csökken. 1989-ben még 4800 hektáron termesztették, 2000-ben vetésterülete már csak 80 hektárt tett ki, ezt is csupán vetőmagnak termesztették. Az olajtartalmú len vetésterülete 1800 hektár, támogatásra azonban csupán csak mint olajosnövény számíthat. A lentermesztés radikális mértékű csökkenését a feldolgozóipar totális leépülése okozta, gyakorlatilag megszűnt a lenszálak felvásárlása. A lenipar jelenleg nálunk fokozatosan kezd kilábalni a válságból. Elsősorban annak köszönhetően, hogy a természetes fonalak az egész világon újra divatba jöttek, s termesztése ennek következtében a környező országokban is fejlődésnek indult. A hazai lenfeldolgozók egyelőre a fonalat, amely drága és gyakran gyenge minőségű, külföldről hozzák be.

A földművelési tárca a szlovákiai lentermelés megújulása érdekében a termelők számára 5,5 ezer korona hektáronkénti támogatást biztosít. Sajnos, még ilyen mértékű támogatás ellenére sincs a termelés iránt érdeklődés. A helyzeten némi változást hozhat a rőcei Lykotex vállalat kezdeményezése, amely jövőre kétoldalú szerződések megkötésével próbálja meg garantálni a termelői és felvásárlói biztonságot.

Az elkövetkező évekre Szlovákiában a lentermesztésben fokozatosan el szeretnénk érni az 1000 hektáros vetésterületet, amely 3000 tonnás összhozamot biztosítana. Rőcén egyébként az idén a lentermelőktől a gyenge minőségű alapanyagot is felvásárolják, amelyet kötélgyártásra használnak fel.

Mák

Az olajnövények közé tartozó mák különleges piaci helyzetben van. Noha termelésének alapkövetelménye a mák előállítása, a gyógyszeripar részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a mákfejek és a szár iránt, amely a benne levő ópium-alkaloidok révén fontos alapanyag a gyógyszergyártásban.

A mák termőterülete az utóbbi években alacsony szinten mozog. 2000-ben 2100 hektáron termesztették, összesen 580 tonn át takarítottak be belőle, az átlagos hozam rendkívül alacsony (0,28t/ha) volt. Ez az alacsony termésmennyiség a mákfejek és a szár mennyiségét is meghatározta, amelyet ráadásul nem a teljes vetésterületről dolgoztunk fel. Tény, hogy a szlovákiai máktermelés az ezirányú hazai szükségletnek csupán 4 százalékát képes fedezni, a hiányzó mennyiséget külföldről, főleg Csehországból importáljuk. Tavaly erre a behozatalra 40 millió koronát költöttek a feldolgozók.

A mák termelését ugyan szigorú jogszabályok, a 139/1998 sz. törvény előírásai szabályozzák, ennek ellenére az elkövetkező időszakban szükség lesz a mák termőterületének növelésére irányuló kezdeményezésre, amellyel a nagy mennyiségű behozatal kiváltható lenne. A földművelési tárca most vizsgálja a máktermelés támogatási lehetőségeit, egyúttal a feldolgozóipar is hasonló lépésekre készül a mákszár árának támogatása terén olyan új fajták termesztésének kezdeményezésével, amelynek morfintartalma magasabb az eddigieknél. Az olajnövények 2005-ig kidolgozott fejlesztési koncepciója a mák termőterületének növelésével számol, a vetésterületet 5000 hektárra, az átlagos terméshozamot 0,8t/ha kívánja emelni. Ezen a szinten a termelés már gazdaságos.

Cikória répa

Termesztésében az idén kedvező fordulat állt be, míg tavaly összesen 232 hektáron termesztették, s öszszesen 2000 tonnát takarítottak be belőle, az idén már 700 hektár a vetésterülete, amely minden bizonynyal az összhozamban is érezhetően megnyilvánul majd. A cikória répa termesztése azért jelentős, mert a belőle feldolgozott termékek 90 százaléka exportra kerül. Évente 1200 tonnányi mennyiséget exportálnak belőle mintegy 25 millió korona értékben. Termesztéstechnológiája igényes, ezért főleg a cukorrépatermesztők termelik. 2005-ig az ágazati koncepció alapján vetésterülete 800 hektárra növekedhet, ennek érdekében a földművelési tárca hektáronként 7 ezer korona támogatást biztosít.A szerző az SZK Földművelési Minisztériumának osztályvezetője