Az 1915. május 23-i olasz hadba lépés az Osztrák–Magyar Monarchiát háromfrontos háborúra kényszerítette. Galícia és Szerbia mellett ettől fogva magyar bakák harcoltak az Alpok déli lejtőin is. Az olasz front hírhedt csatái, az Isonzó és a Piave folyó környékén zajló ütközetek az első világháború legvéresebb összecsapásainak számítanak. Hogyan élte meg egy katona a doberdói harcokat? Imre Gábor fiatal kadét naplója erről tájékoztat.

A Nagy Háború volt a történelem első igazán mediatizált konfliktusa. Újságcikkek és háborús felvételek ezrei jutottak el az olvasókhoz, a frontzónákban felállított felvevők pedig a filmhíradók és a mozik számára rögzítettek hosszú mozgóképeket a harcokról. A hatás leírhatatlan volt, és a látvány nemcsak a filmkészítés technikáinak fejlődésére hatott, de befolyásolta a befogadás kultúráját is.

Az első világháborús hadüzenet és a nyomában kibontakozó háborús kataklizma az előzetes várakozásokkal szemben nem hetekre korlátozódott, hanem hosszú évekig tartott. A háborús években radikálisan megváltoztak az életviszonyok, és ahogy szinte mindenen, a karácsonyi ünnepeken is nyomot hagytak a küzdelmek.

Mezőlaborc/Virava/Telepóc | Egymás mellett nyugvó magyar, német, osztrák, orosz és más nemzetiségű katonák ezrei nyugszanak Északkelet-Szlovákiában, akik 1915 első négy hónapjában estek el a zempléni és galíciai határtérségben. A régióban az utóbbi évtizedekben helyreállították a katonasírokat, júliusban pedig tematikus kiállítás nyílt Mezőlaborcon.

Az elmúlt évtizedben legalább tucatnyi fontos első világháborús napló került a könyvesboltok polcaira.

Rimaszombat | Exkluzív kiadvánnyal jelent-kezett a Gömör-Kishonti Múzeum: Haynik Géza első világháborús hadifogoly naplóját jelentették meg. A kiadvány jelenleg az első és egyetlen a maga nemében ebből a régióból. A naplóról, Haynik Géza személyéről, a feltárás nehézségeiről Kerényi Éva történésszel, a kötet szerkesztőjével, a múzeum munkatársával beszélgettünk.

Az első világháborúból vesztesként kikerülő Magyarország új határait a párizsi békekonferencia, majd a békekonferencia határozatait rögzítő trianoni békeszerződés állapította meg.

„– Blake!... Blake! – Bocsánat, uram! – Válasszon valakit és jöjjenek!” – Ezekkel a mondatokkal kezdődik az utóbbi években örvendetesen megnövekedett számú első világháborús filmek legsikerültebbike, az 1917 című dráma.

Az első világháborúról – így annak végéről: a háborús kimerülésről és az összeomlásról – az elmúlt száz évben könyvtárnyi szakirodalom és visszaemlékezés jelent meg.

Nemcsak az ellenség, hanem a patkányok is nagy gondot okoztak a katonáknak.

Komárom | Az első világháború komáromi illetőségű „császári és királyi“ katonáiról volt szó a Duna Menti Múzeum Baráti Köre által szervezett újabb esten.

Brit Balkán-politika az I. világháborúban, 1914–1918.

Az első világháború nem eredményezett azonnali békét. A csatazaj elülte Magyarországon is felfordulással és számos konfliktusokkal teli évvel járt. A tervezettnél jóval hosszabban elhúzódó háború nemcsak a frontkatonák életére hatott, hanem megváltoztatta a hátország lakosságának mindennapjait is. Az évekig tartó harcok következményei az élet valamennyi területén tetten érhetők a hagyományos férfi-női szerepek megváltoz(tat)ásától kezdve a fogyasztási szokásokon keresztül a háborús években átalakuló kényszergasztronómiáig.

A világháborús összeomlás és az ezt követő forradalmak időszaka a modern magyar történelem egyik neuralgikus, ha nem a legneuralgikusabb periódusa.

Andrej Kiska államfő szerint az első világháború kitörését okozó konfliktusok legfőbb oka az erős nacionalizmus, a hataloméhség és arrogancia volt, valamint az erőteljes területszerzési szándék. Mindezt vasárnap mondta el Párizsban, az első világháború végének 100. évfordulójára emlékező ünnepségen. Hozzátette, hogy ennek az eseménynek legfőképpen a tanulságok levonásáról kell szólnia.