Szalon

Végnapok gyerekszemmel

Az elmúlt évtizedben legalább tucatnyi fontos első világháborús napló került a könyvesboltok polcaira.
Bödők Gergely

2021. július 11. 19:40

a

A Nagy Háború elmúlt kerek – és lassan újra közelgő – évfordulója (sőt, helyesebben: évfordulói) általában megélénkült olvasói kíváncsiságot eredményeztek és eredményeznek. Ludvig Daniella legújabb könyve viszont e hagyományos „kronológiai aktualitás” nélkül is érdekes: egyfelől, mert az időutazás helyszíne Kolozsvár, másfelől, mert szerzője egy, egészen a tízes évei elején járó arisztokrata kiskamasz. Az erdélyi arisztokrácia egyik legpatinásabb főúri családjába, a széki Teleki nemzetségbe született Andor papírra vetett mondataiból egyszerre rajzolódik ki egy családtörténet, de az írás olvasható társadalomtörténetként és egy társadalmi osztály mentalitástörténeteként is. A kötetnek hála pedig bepillantást nyerhetünk nemcsak egy grófnak született kisfiú életének történéseibe, de társadalmi osztálya és a huszadik századi Erdély történetébe is.

Ludvig Daniella 1994-ig a Román Televízió kolozsvári szerkesztőségének volt munkatársa. Az eredetileg televíziós újságíró több mint egy évtizede foglalkozik a „Teleki-ikrek” (az 1902-ben született Andor és Ernő) széttartó történetével. 2010-ben bemutatott Démonok tánca – széki gróf Teleki Ernő emlékére című egyórás dokumentumfilmjében előbb feldolgozta a család paszmosi birtokára hazatért Ernő fordulatos történetét – benne torz, absztrakt rajzaiból összeállt „vizuális naplóját” –, 2018-ban pedig a Korunk–Komp Press könyvkiadó jelentette meg a két Teleki-iker történetéről készített munkáját (Erdélyi odisszea – A Teleki ikrek története. Kolozsvár, 2018.). Az alig tízéves korában naplóírásba fogott Teleki Andor 1913 és 1916 között írt szövegei, esetleges töredékességük és rövidségük ellenére is komoly forrásértékűek.

A múlt századfordulóra Kolozsvár a Monarchia magyar felének gazdasági és társadalmi szempontból is az egyik legdinamikusabban fejlődő városa volt. A 19. század végére kiépült és megindult a Nagyvárad és Kolozsvár közti személy- és áruforgalom, ennek köszönhetően a város „Európa vérkeringésébe is bekapcsolódott”. Kolozsvárt 1854-től távíró működött, a városi infrastruktúra a múlt századfordulóra pedig igazán jelentőssé vált – még úgy is, hogy a nagyvárosok közül a villanyvilágítást a legkésőbb itt építették ki. A város fokozatos, a köztereken is nyomot hagyó gyarapodását tükrözte, hogy a Teleki-ikrek születésekor javában készültek már Fadrusz János impozáns Mátyás-szobrának leleplezésére. Az egykori Kolozs vármegyei székhelyen töltötte teleit az özvegy széki gróf Teleki Ferenc, aki a gyermekeivel apósa Egyetem utca 8. szám alatti Esterházy-palotájába költözött. Ez a palota az egyik legfőbb helyszíne a naplónak is.


Utolsó békeév

Amikor Andor a naplót elkezdte írni a család a palota, erkélyes barokk épületének emeleti részeit lakta, az alsó lakosztályban zömmel az apa, Teleki Ferenc (aki Teleki Pál unokatestvére volt) rendezkedett be. Andor 1912 karácsonyán a Bánffy nagyszülőktől kaphatta azt a kis zsebnaptárt, amibe azután majdnem napi rendszerességgel jegyzetelt. Az események napi rögzítése csakhamar szokássá vált, ezért is különösen kár, hogy a szövegek 1916-ig maradtak fenn és csak 1922-től folytatódtak. Andor 1939-ben Budapestre költözött (a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek igazgatója lett), utolsó határidőnaplója (az 1944-es) feltehetőleg a háború forgatagában veszett el. A kezdeti, időnként meghökkentő, máskor inkább gyerekesnek ható feljegyzésekhez maga is annyira ragaszkodott, hogy ezeket argentínai emigrációjába is magával vitte, sőt, bőrkötéses köntösbe köttette. Halála után kerültek a díszes kötetek egy Münchenben élő unokaöccséhez, aki ezeket a marosvásárhelyi Teleki Tékának adományozta. A Teleki Andor történetének kutatása során fedezte itt fel „őket” a kötet szerzője.

Andor első iskolai hónapjairól csak keveset tudunk meg, a naplóíró még itt a legszűkszavúbb. Az első bejegyzések is csak 1913 januárjában születnek, a napló ugyanis a naptári és nem az iskolai évet követte. Ahol a beírások szerfelett hézagosak, vagy ezek közt sok az üres lap, ott Ludvig csupán tartalmi összefoglalót ad a feljegyzésekről. Az 1913-as évről tudhatjuk, hogy ezek a bejegyzések – már ha vannak – akkor leginkább az áhított és „ünnepelt” iskolai szünetekről tudósítanak, esetleg a félévi vizsgákról és versenyekről, valamint egyházi és hitéleti tevékenységről (gyónás, „szent gyakorlatok”, áldozás, balázsolás) való lakonikus beszámolókra (inkább csak említésekre) szorítkoznak. Olvashatjuk, hogy „szombatonként a gyónás, vasárnaponként az áldozás soha nem maradt el”, ami a mélyen hívő családot tekintve nem meglepő, az viszont már újdonság, hogy húsvétkor a grófgyerekek is jártak öntözni. Értesülhetünk arról is, milyen érdemjegyeket szereztek év végén (Andor színjeles volt, Ernő viszont három tárgyból is csak kettest kapott) és milyen jutalomkönyveket kaptak. Az önfeledt nyár a Kolozsvárhoz közeli Kolozsborsán telt, ahova Paszmosról utaztak. A nyár igazán jóra sikeredhetett. Ennek ékes bizonyítékaként Andor alig jegyzett fel belőle valamit.

1914 a „mozi évének indult”, és valóban: Andor naplójának tanúsága szerint januárban gyakran jártak a képes mozgó különböző vetítéseire, de színházi előadásokról is megemlékezett. Februárban pedig már arról számolt be, hogy hétvégi programjaik a főúri Bánffy-palotában szervezett tánctanfolyamokon való részvétellel bővültek. Májustól megszaporodott a beszámolók terjedelme: azok valójában ekkortól válnak néhány sorossá. Andor az életkori sajátosságainak megfelelően a gyermeki lélek számára fontos „kulcseseményeket” rögzíti: a testvér torokgyulladását, az apa fejfájását, kilovaglást, egész napos esőt, kocsikázást, vagy az ebédre érkező rokonok és vizitáló hozzátartozók látogatásának szimpla megemlítését.

a

„Az idén itt fogunk lakni a jó levegő miatt”

A többiekhez képest a Teleki gyerekek hamarabb kaptak bizonyítványt, a család ugyanis több mint egy hónapos olaszországi nyaralásra utazott, amelynek helyszíne (1914-ben) a 20. század elejétől az arisztokrácia körében divatos, közigazgatásilag Velencéhez tartozó közeli sziget, a ma is csak vízibuszon (vaporettón) és kompon megközelíthető „Lidó” (azaz Lido di Venezia) volt. „Az idén itt fogunk lakni a jó levegő miatt” – rögzítette Andor, és ugyan „[a]z idő nem a legszebb, de remélem holnap jobb lesz” – amiből sugárzik a társadalmi és egzisztenciális helyzetből fakató természetesség. Nagyon jó, hogy a kurta annotációk ellenére valamelyest „bele lehet látni”, hogyan is telt egy külföldi nyaralás egy arisztokrata csemete számára, mivel szórakoztak (szórakoztatták őket a felnőttek) és a gyermek a napi történésekből mit tartott saját maga számára megőrzésre érdemesnek. A teljességgel gondtalan nyári idillből mindenekelőtt persze magát a gyakori fürdőzést (a víz hőmérsékletét) és az ezt befolyásoló időjárási és környezeti tényezőket („Ma [a]mikor fürödtünk egy kicsit esett az eső, de azért a víz kellemes volt”; „A víz nagyon kellemes és hullámtalan volt, úgyhogy szandolinozhattunk” (egyszemélyes, könnyű, keskeny kisméretű csónakon utazhattak), a romantikus árnyas teraszokon elköltött busás villásreggeliket, ozsonnákat és ebédeket, a Velencébe, Ravennába vagy Páduába tett közös családi kiruccanásokat, a kapott zsebpénz terhére tett különböző ajándékvásárlásokat, valamint a moziba és bábszínházba járást. Már politikai események és a „rendes kerékvágástól” – ahogy egy helyütt fogalmazott – eltérő történések is elérik Andor ingerküszöbét, így röviden szót ejt a munkások egy készülődő velencei tüntetéséről is. Különösen érdekes viszont az, ahogy az első világháború kitörésének kulcseseményei, a trónörökös házaspár elleni merénylet, majd a Monarchia hadüzenete a feljegyzések sorában megjelenik. „[A]z ambárkadeur (sic!) előtt sok újságárust találtunk, kiktől nagyapa egy újságot vett, melyben olvasta, hogy Ferenc Ferdinándot és feleségét meggyilkolták Szárájévóban (sic!). Reméljük, hogy holnap már német újságban is olvashatjuk e szomorú hírt” – olvashatjuk. Másnap, hétfőn, viszont pusztán arról számolt csak be, hogy „[d]élelőtt nem történt semmi különös. Délután megnéztük a királyi palotát.” Amögött, hogy a sokként ható merénylet, ezáltal pedig a közelgő háború fenyegető előszele, csak ily szelíden szüremkedik be a szövegbe, feltehetőleg az állhatott, hogy a gyermek korából adódóan nem fogta fel a történtek tényleges súlyát, vagy a felnőtt családtagok óvták meg a gyerekeket az felesleges izgalomtól. A naplóból úgy tűnhet, a családi nyaralást különösebben nem zökkentette ki a trónörököspár elleni merénylet, hazautazásig hátralévő bő egy hetet is a moziba járás, a városba tett látogatások és délutáni uzsonnázások töltötték ki. „Ma reggel ütött ki a háború” – olvashatjuk viszont a kis naplóba írt bejegyzést 1914. július 26-án (holott erre csak két nappal később került sor), a háború pedig az addigi gyerekből a világra nyitott, fogékony, intelligens kamaszt faragott, aki „naprakészen követte a háborús híreket”.


Háborús sorok

Miután elkezdődtek a harcok, Andor akkurátusan számol be a „nagy világesemény” első heteinek történéseiről: a hadüzenetekről, a semlegességét feladó „álnok Anglia” felbujtó-szerepéről, nagyszabású hadműveletekről, vagy arról, hogy „derék katonáink vitézül harcolnak a szerbek ellen”. Gyakran a felnőttek hangján szólal meg, szinte biztosan az idősebb felmenők interpretációit és kommentárjait lejegyezve. 1916-ban már a háború a harmadik éve zajlott, az elhúzódó küzdelmekkel járó változások pedig a családot is érintették, noha az arisztokrácia életviszonyaira a nélkülözés továbbra sem volt jellemző. A kis notesz beszámolóiból kitetszik, hogy Andor fókusza továbbra is a családi élet történéseire és az iskolai eseményekre irányult. Ilyen volt a nagyapa elharapózódó betegsége, a leckeírás kényszere, a rendszeres templomba menetel és a kikapcsolódás. A háború a szövegekben gyakran csak közvetetten jelenik meg, úgy, mint iskolája egy harctéren elesett egykori diákjáért tartott halottas mise, vagy egy sebesülés következtében rokon haláláról érkezett sürgöny. Az 1916-os szünidő már nem jár külföldi nyaralással, helyette előbb Kolozsborsára, majd Alsóbalázsfalvára, innen pedig Paszmosra utaztak, de több időt töltöttek el Kolozsváron is. Ezekből a rendszeresen rögzített napi beszámolókból kiderül a vidéken, vagy a városban töltött napok gyermeki rutinja: a városban játék, vendégfogadás és séták, vidéken pedig többnyire vadászat (!). A román hadüzenet és az ezzel egyidőben indított támadás nem kap túl nagy jelentőséget: augusztus 28-án erről mindössze a következőt tartja érdemesnek megörökíteni: „Predeálon az oláhok”. A következő napokban viszont a román előrenyomulás nemcsak a térképen, hanem a napi bejegyzésekben is teret nyert: a román csapatok elfoglalták Nagyszebent, a család befalazta a pincében az ezüstöt, beszegezte a ládákat, szeptember 6-án pedig vasúton Kecskemétre menekült, ahonnan csak október elején – a hadihelyzet változásával – tért vissza.

A fekete és kék tintával írt bejegyzésekhez Andor egyszerű kis rajzokat is mellékelt, ezekről ugyanakkor csak a szerzőtől tudunk, nem tették közzét. A kötetben ugyanakkor számos kiváló minőségű fényképfelvételt helyeztek el, melyek a szövegben szereplő helyszínekről, közeli és távoli családtagokról, a család birtokában lévő ingatlanokról és Kolozsvár emblematikus épületeiről és helyszíneiről készültek. A gyermeki napló utolsó bejegyzése 1916. október 31-iki. A nagy késéssel, csak novemberben elindult iskolaévet követően Andor nem írt többé, gyerekkoráról több információnk nem maradt fent. A napló is csak Argentínában – a családi dokumentumok rendezése közben – került újra Teleki kezébe. Irataiból és fényképeiből ekkortájt többet elégetett, de a „naplóknak megkegyelmezett”. Sőt, még hozzájuk is írt valamit: „Pár évvel később. Buenos Aires, ’954. júl. 31. Teleki Andor.”

Bödők Gergely

Ludvig Daniella: Reggel a lovakat elvitték a háborúba. Széki gróf Teleki Andor naplója – Kolozsvár 1913–1916. (Előszó: Kovács András). H. n., Erdélyi Szalon Kiadó, 2021.

Támogassa az ujszo.com-ot

Az elmúlt időszakban arra kértük olvasóinkat, járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez annak érdekében, hogy a jelentős költségekkel járó hiteles, megbízható hírszolgáltatást hosszú távon biztosítani tudjuk.

Köszönjük a pozitív fogadtatást. Jó érzés tudni, milyen sokan tartják fontosnak a független, magyar nyelvű újságírás fennmaradását Dél-Szlovákiában, és milyen sokan szeretik az Új Szót.

A beérkezett támogatások lehetővé tették, hogy új munkatárssal bővítsük az ujszo.com professzionális csapatát, fejlesszük szolgáltatásainkat, növeljük az ügyeletben töltött órák számát. Nagyszerű eredmény ez olyan gazdasági környezetben, ahol a fejlesztések helyett a költségek visszafogása került sok helyen célkeresztbe.

Hálásak vagyunk eddigi támogatásaikért, és kérjük, továbbra is segítsék az ujszo.com fejlesztését. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
k

A helyzet nem változik, minden járás továbbra is zöld besorolású

koronavírus nyaralás
Frissítve

Koronavírus: mindössze hat új esetet mutattak ki a PCR-tesztek

Vasárnap

Nosztalgiamozi a VASÁRNAPBAN: Farkas Antallal

Tokió 2020

Tokió 2020 - Negyeddöntőt ért a svédek legyőzése a női kézilabda-válogatottnak

sd

Új filmfeldolgozás készül a Pacsirtából

avas

Ficsku Pál: Tündöklő avasi gyopár

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.