Egységes területalapú támogatás alkalmazása a cél

Ennek eredményeiről és az alkalmazás fontosságáról, hatékonyságáról nemrégiben Pozsonyban is igyekeztek meggyőzni a hazai agrárszakembereket a nemzetközi közgazdasági intézmény képviselői.

A cél egyértelmű, a a termelés támogatásának leépítésével az unió versenyképességének javítását és a nemzetközi kereskedelemben egyre inkább érvényesülő liberalizáció támogatását kívánják ezzel elérni, ugyanakkor az átalakított támogatási rendszer nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az embereket az adott régióban megtartsa.

A Közös Agrárpolitika Reformja keretében megvalósítandó támogatási szerkezetváltás a közös piacszabályozási elvek módosításával számol, a legnagyobb változást azonban az jelenti, hogy az unióban eddig alkalmazott termék- vagy terményelőállításhoz kötött kifizetéseket felváltja az ún. egységes területalapú (farmokra) vonatkoztatott kifizetés (SFP – Single Farm Payment), amelyet a 2000-2002 közötti referencia-időszak alapján megszabott értékek szerint határoznak meg az egyes gazdálkodók számára. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a farmerek az általuk művelt területeken maguk választják meg, hogy milyen terményeket termesztenek. A támogatás feltétele, hogy az adott területet a mezőgazdaság és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő állapotban tartsák. Az unió 15 régi tagállama számára ez a rendszer 2005-től kerül bevezetésre, de legkésőbb 2007-ig az összes tagállamnak át kell állnia erre a támogatási formára.

Természetesen az egységes területalapú támogatási rendszer mellett fennmaradnak még különböző speciális kifizetések, mint például a fehérjetartalmú növények termesztésére vonatkozó kifizetések, a keményítő gyártására termesztett burgonya 60 %-os támogatása, a rizstermesztés 42 %-os támogatása, az energetikai növények támogatása, az ún. kemény búza minőségi prémiuma, a dió termesztésére vonatkozó hektár alapú támogatás stb. Az ún. decoupling rendszer minimális és maximális értékekben határozza meg azokat a kifizetési arányokat, amelyeket az egyes specifikus termények esetében alkalmazni lehet.

A reform másik sarkallatos pontja a a vidékfejlesztés támogatása, ennek a területnek kiemelt fontosságot tulajdonítanak, és a források meghatározó részét is erre a célra folyósítják majd. Fontos, hogy a környezetvédelmi, állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági feladatok megoldására bővített támogatási eszközrendszer áll majd a gazdálkodók rendelkezésére. A környezetvédelmi intézkedések megvalósítására az eddigi 75 százalékról 85 százalékra emelkedik az uniós forrásokból támogatott projektekben a közösségi szerepvállalás. Az egyéb tervezetekben az eddigi 50 százalékról 60 százalékra növekszik a közösségi támogatás. Az uniós tagországok számára lehetővé válik, hogy a nemzeti vidékfejlesztési programjukba az elismert támogatási sémák szerint soroljanak be feladatokat (a termékek minőségének javítása, az új szabályoknak, követelményeknek való megfelelés támogatása, tanácsadási szolgáltatások, állatjóléti intézkedések, fiatal farmerek beruházási támogatása stb.). E feladatok finanszírozása érdekébenaz 5 ezer eurónál magasabb támogatást élvező farmok számára a közvetlen kifizetések 2005-től 2007-ig évente 3-4-5 %-kal csökkennek.

A pénzügyi fegyelem megtartása érdekében a közös piaci szabályozásra fordított kiadások összegét a 2007-2013-as időszakra a 25 tagállam számára évi 1%-os nominális növekedési rátában maximalizálták.

A reform végrehajtásának eredményeként a tagországok agrárgazdaságaiban a legtöbb termékcsoportban várhatóan némileg visszaesik a termelés egyúttal az agrártermékek kivitele is csökkenni fog. Az elemzés a szántóterületek csökkenésével és a legelők növekedésével számol. A termelés területén jelentős mértékben az extenzív forma jut előtérbe, amely elsősorban az egy hektárra jutó szarvasmarha létszámának csökkenésében nyilvánul majd meg. Ugyanakkor a gabonafélék kezdeti árcsökkenése után a búza ára visszatér a 2002-es kiindulási szintre és a többi gabonaféle árszintje is emelkedni fog. A szarvasmarha-állomány jelentősen csökken, amelynek eredményeként a termelői árak is alacsony szintre kerülnek, az elemzés alapján azonban 2008 végére növekedésnek indulnak. A tejpiacon kevés változás várható, a kvóták továbbra is érvényben maradnak.

A támogatások szintje alapjában véve nem változik, ugyanakkor a kifizetések szerkezete jelentősen módosul. A támogatások elkülönítésének következményeit a termeléstől két forgatókönyv szerint vizsgálták az elemzők: minimális és maximális elkülönítés (decoupling). Mindkét változat alapján a termelési támogatások szintje mintegy 2 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a 2002-es kiindulási szint. (sz)