Több folyadék – jobb egészség

A folyadékfelvétel és -leadás az egészséges szervezetben egyensúlyban van. Az egyensúlyi állapotot számos tényező befolyásolja, mint például a nehéz fizikai megterhelés, a sporttevékenység, az izzadás (napozás, szauna), az éghajlat, a külső hőmérséklet, és bizonyos állapotok (láz, hasmenés, hányás). A napi folyadékszükséglet biztosítására a legalkalmasabb a víz, az ásványvíz, a tea, a gyümölcs- és zöldséglevek, illetve a tej és a tejes italok.

A nagy nyári melegben különösen nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő mennyiségű folyadék pótlására. A fokozott izzadással járó nyári elfoglaltságok, pl. napozás, kirándulás, túrázás, megnövelik a szervezet folyadék- és ásványi anyag szükségletét. A csapvízzel csak folyadékot, az ásványvizekkel folyadékot és ásványi anyagokat juttatunk a szervezetünkbe. A gyümölcs- és zöldséglevek, valamint a tej azonkívül, hogy szerepet játszanak a folyadékpótlásban, vitaminokkal, energiával, szénhidráttal, valamint a tej esetében fehérjével és zsírral látják el szervezetünket.

Az alkohol folyadékot von el a sejtektől

Az alkohol, ha halmazállapotát tekintve folyadék is, nem alkalmas folyadékpótlásra! Az alkoholtartalmú italok fogyasztása nyaralás alatt általában intenzívebb, mint a hétköznapi élet során, hiszen ilyenkor mindenki igyekszik kikapcsolódni, ellazulni. Érdemes azonban tudni, hogy az alkohol nemhogy nem segít a folyadékpótlásban, hanem pont fordítva: folyadékot von el a sejtektől. Többek között ennek a következménye a másnapi fejfájás. Tehát, ha alkoholtartalmú italokat fogyasztunk, a megnövekedett folyadékszükséglet biztosításáról is gondoskodni kell. A legjobb módszer erre, ha egy-egy pohár alkoholtartalmú ital közé egy pohár ásványvizet is beiktatunk. Érdemes előnyben részesíteni a gyümölcslével készült koktélokat, a „hosszúlépést”, mivel ezek az alkohol mellett bőségesen tartalmaznak folyadékot is. Ha valaki mégis másnaposan, fejfájással kelne fel, érdemes az aznapra tervezett napozást kihagynia, és bőséges mennyiségben vizet, ásványvizet innia, hogy a szervezet egyensúlya helyreálljon.

Alternatív megoldások

Az italokon kívül vannak olyan ételcsoportok is, amelyek folyadéktartalma jelentős. Ide tartoznak elsősorban a levesek, valamint a főzelékek, mártások, illetve mindazok az ételek, melyek nagyobb mennyiségű folyadékot (pl. tejet) tartalmaznak, illetve a gyümölcsök és a zöldségek, melyek a nagy melegben akár főételként is fogyaszthatók (pl. gyümölcssaláta, illetve vegyes zöldsaláta formájában), mivel magas a rost, a vitamin-és ásványianyag-tartalmuk, könnyen emészthető, jól hasznosítható élelmiszerek, és jelentős mennyiségű folyadékot tartalmaznak.

A levesek táplálkozási szokásainkat figyelembe véve fontos szereplői az étkezésnek, sokféle alapanyagból, hidegen vagy melegen fogyasztva, változatos elkészítési módokkal szerepelnek táplálkozásunkban. Alapanyagtól függően változik az energia-, valamint a tápanyagtartalmuk. Nyáron általában a hidegen is fogyasztható gyümölcsleveseket részesítjük előnyben, ami tartalmazhat idényszerű gyümölcsöket, pl. meggy, cseresznye, málna, eper, őszibarack stb., vagy befőtt, illetve konzerv gyümölcsöket is. Ezek a levesek amellett, hogy segítenek az elvesztett folyadékot pótolni, a nagy melegben még frissítően is hatnak. (T. T.)

Az ásványi sók szerepe

A jó ivó- és ásványvizek kellő mennyiségben tartalmazzák a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi sókat. A biológiailag értékes ásványi són ma már az emberek szerencsére nem a közönséges konyhasót értik. Az ivó- és ásványvízben előforduló sók közül a legfontosabb a kalcium és a fluor pl. a fog- és csontképzésben, a magnézium a sejtek működésében, a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában, a vas a vérképzésben, s a jód nemcsak a golyva és a kreténség megelőzésében és gyógyításában, hanem a normális testi és szellemi fejlődésben, a kén az anyagcsere-folyamatokban nélkülözhetetlen.

A jódhiány enyhébb következményeit a mai tudomány így minősíti: „intellektuális csökkentértékűség, csökkent szellemi képesség, kisebb intelligenciahányados”.

Ezek a felismerések megdöbbentőek. A legújabb tudományos kutatások egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a többi mikro- és makroelemnek is. A cink hiánya pl. gyorsabb öregedést okoz. Még a legközönségesebb mérgeknek is, mint pl. az arzén és az ólom, mikromennyiségben fontos élettani szerepük van. A legtöbb elemről ma már bebizonyították, hogy az emberi szervezetnek nem csak építőkövei, de a normális anyagcsere-folyamatoknak katalizátora, a működés fenntartója is. A jó ivó- és ásványvíz ennek ellenére nem mindig kerül az asztalra!