Születőben a Nobel-díj? Működő retina – laboratóriumi körülmények között

Az úgynevezett retina organoid segítségével a későbbiekben személyre szabott, látást érintő terápiák is elérhetővé válhatnak. A szemben található retina a fény érzékeléséért és a vizuális információk feldolgozásának kezdeti lépéseiért felelős idegszövet. Bár elhelyezkedése miatt könnyen hozzáférhető szervnek tűnik, sejtszintű működése részleteiben ma sem tisztázott. Ismereteink a látás folyamatáról alapvetően állatkísérletekből származnak, de dr. Szabó Arnold szerint bebizonyosodott, hogy az állatokon elért eredményekből levont következtetéseket nem lehet közvetlen módon az emberen alkalmazni. Az emberi retina vizsgálatát nagyban nehezíti a szövet érzékenysége, mert a testből eltávolított szövet a táplálék- és oxigénellátás megszakadása miatt néhány percen belül visszafordíthatatlan károsodást szenved.

A Dr. Roska Botond – aki az egyetemen végzett, és tavaly elnyerte az intézmény legnagyobb presztízsű nemzetközi díját, a Semmelweis Budapest Award-ot – által vezetett Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel munkatársainak most sikerült perifériás szövetből – kötőszöveti sejtekből, illetve vérből – mesterségesen olyan fényérzékeny retina organoidot létrehozni, amelynek tulajdonságai gyakorlatilag megfelelnek az egészséges felnőtt emberi retina tulajdonságainak. Az eljárással felnőtt donorok bőréből vagy véréből izolált, már differenciált sejteket juttatják vissza őssejtállapotba, melyekből aztán a testen kívül, az eredetivel nagyban megegyező, korlátlan számú retinaszövet növeszthető.

A kísérletek során szervdonációból származó retinaminták és a szövettenyészetben növesztett retina organoid egysejtes transzkriptóm analízisét is elvégezték. A molekuláris biológiai eljárással a szövetminták több ezer sejtjének génaktivitását vizsgálták sejtszinten. Majd a kapott adatok alapján a sejteket csoportokba, úgynevezett klaszterekbe rendezték. A szervdonációból származó és a mesterségesen növesztett retinaszövet a sejtek génaktivitás-mintázata alapján is nagyfokú egyezést mutatott. Sőt, sikerült több genetikai eredetű szemészeti betegség esetén az adott kórkép kialakulásában kulcsfontosságú sejttípust is azonosítani. A felfedezést többéves kutatás előzte meg, melyben többek között a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Retina Laboratóriuma is részt vett. Dr. Szabó Arnold szerint a kutatás eredményei előrevetítik, hogy a jövőben akár a személyre szabott terápia kidolgozása is lehetővé válhat a betegek számára. Hiszen a beteg sejtjeiből növesztett organoid tulajdonságai a betegre jellemző betegséget is hordozzák, így a szövettenyészetben növesztett mesterséges retinaszöveten a terápiás eljárások hatásai közvetlenül vizsgálhatóvá válnak.

(tudomanyplaza.hu)