Szükség van a zsírokra

Szervezetünk működéséhez energiára van szükség, amelyet a táplálékkal elfogyasztott fehérjék, szénhidrátok, zsírok biztosítanak. 1 g fehérje elfogyasztásával 176 kJ-hoz (4,1 kcal), 1 g szénhidrát elfogyasztásával ugyanennyihez, míg 1 g zsír elfogyasztásával 390 kJ (9,3 kcal) energiához jutunk. A zsírok (lipidek) egy része (koleszterin és a foszfolipidek) fontos elemei a sejtmembránnak. A foszfolipidek ezenkívül az idegrendszer működéséhez is szükségesek A lipideknek szervezetünk működésében van még kiemelkedő szerepük: nélkülözhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásához. Persze az egészség fenntartásához, megőrzéséhez nem kell túlzásba vinni a zsírfogyasztást, ugyanis a felesleg lerakódik a szervezetben és elhízáshoz vezet. Ez megakadályozható, ha az ideális testsúlyra számítva kilogrammonként nem fogyasztunk 1 g zsiradéknál többet. Pl. ha egy felnőtt férfi ideális testsúlya 80 kg, akkor napi 80 g zsiradékot fogyasszon. Ez a menynyiség azonban növekedhet nehéz fizikai munka esetén, illetve csökkenhet, ha egész nap csak fekszik az illető.

Zsiradékfogyasztás esetében meg kell említenünk, hogy nemcsak az ételkészítéshez vagy a kenyérkenéshez használt ún. látható zsiradékokat, hanem a rejtett zsírokat is figyelembe kell venni. Ilyenek pl. a húsokban, húskészítményekben, tejben, tejtermékekben, tojásban, sajtokban, tésztákban, édességekben, stb. található lipidek. Elhanyagolható zsírtartalma van a zöldségnek és a gyümölcsnek. Az állati eredetű zsírok telített, míg a növényi eredetűek telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Az állati eredetűek közül kivételt képeznek a halak, melyek húsa értékes telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Ezek nagy szerepet játszanak a vérrögképződés megakadályozásában.