Spenót, a zöldségfejedelem

A spenót őshazája a közép-ázsiai sztyeppéken található. A napfényes nyári napon a spenót őse hamar szárba szökken. Magvait tövises csomókban szórta el, nehogy a falánk állatok fogyasszák el. E töviseket a nemesítés során a spenótmagok lassanként elveszítették. Az ókori perzsák hamar rájöttek, hogy e növénynek kellemes az íze, és aszpinakh néven termeszteni kezdték. A 7. században a Perzsiát meghódító muzulmán arabok is hamar megkedvelték, hiszen színe megegyezett Mohamed próféta lobogójának színével. Ráadásul a spenót kiválóan harmonizált a birkasülttel és más arab finomságokkal. A spenótot Ibn Al Awam andalúziai arab költő megénekelte, a zöldségek fejedelmének nevezte.

Nem tartott soká, hogy a tudományukról híres arab orvosok felfedezzék a spenót gyógyhatásait. Egy 10. századi orvosságoskönyv szerint jótékony hatású a májra, rendben tartja a székletet, felfőzött leve pedig kiválóan gyógyítja a köhögést és egyéb mellkasi bajokat. Az arabok mindenhová magukkal vitték a spenótot. ĺgy jutott el Andalúziába, a mai Spanyolországba. Spanyol neve, espinaca a latin spinosusból (tövises) származik.

FELFEDEZTÉK A KLOROFILLT

Európa nagy részében a 20. század elején vált igazán kedvelt étellé. Richard Willstätter 1913-ban fedezte fel a zöld levélfesték vegyületét, a klorofillt. Kimutatta, hogy a klorofill molekulaszerkezete azonos a vér vörös színét biztosító hemoglobinnal, a különbség mindössze annyi, hogy a hemoglobin közepén vasatom, míg a klorofill közepén magnéziumatom található. Az egészséges életmód apostolainak körében nagy visszhangra lelt a felfedezés: zöld vér, amely a nap energiáját átadja az emberi szervezetnek!

Az is hozzájárult a spenót népszerűségéhez, hogy a század elején az Egyesült Államok sok millió dollárt áldozott a délnyugati sivatagos területek termővé tételére. A mesterségesen öntözött földeken epret, zöldborsót és rengeteg spenótot termesztettek. E mérhetetlen mennyiségű termékhez természetesen meg kellett teremteni a megfelelő keresletet is: reklámozni kezdték a spenótot. Megszületett Popeye alakja, aki a spenótból merít erőt ellenfelei legyőzésére.

A reklámkampány hatékonyabbá tétele érdekében számos kutató kapott megbízást a spenót táplálkozásfiziológiai jelentőségének tanulmányozására. A pozitív eredmények egymást követték. Az American Medicine 1927-ben spenót fogyasztását ajánlotta vérszegénység, vesebetegségek (!), emésztési problémák, valamint általános gyengeség ellen. A spenótban szaponinokat találtak, amelyek javítják az emésztést, továbbá glukozidokat és flavonoidokat, aminosavakat, kalciumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, nátriumot és állítólag vasat is. Ez azonban utólag mítosznak bizonyult, az első laborjelentések gépelésébe aprócska hiba csúszott: egy tizedesvesszőt rossz helyre gépeltek, ezáltal a spenót vastartalmát a valóságos tízszereseként tüntették fel. De az orvosok, különösen a szülészek és a gyermekgyógyászok pácienseiknek azt ajánlották, egyenek minél több, vasban gazdag spenótot.

NAPFÉNYES DÉLUTÁNOKON SZEDJÜK

Azóta józanabbul viszonyulunk a spenóthoz. Olykor egy-egy tányér egészséges, de semmiképpen sem alkalmas legyengült betegek, kismamák és gyermekek mindennapi étkeztetésére. Különösen nem tanácsos a vesekőképződésre hajlamos betegeknek, ugyanis oxálsavat tartalmaz, amelyből a vesében kalcium-oxalátkövek képződhetnek, ráadásul a oxalát, mivel megköti a szervezetben a kalciumot és a magnéziumot, elvonja azokat az anyatejből, a csontokból és a fogakból. Időközben az is kiderült, hogy fertőzések idején a szervezet tudatosan csökkenti a vér vastartalmát, mivel a legtöbb kórokozónak vasra van szüksége a szaporodáshoz. További gondot jelent a spenót nitrátmegkötő képessége. Még nagyobb a baj, ha a baktériumok a nitrátokat nitritté alakítják át. A spenótot éppen ezért nem ajánlatos megmelegíteni. A magas nitrittartalom csecsemőknél életveszélyes lehet, mert megköti a vér oxigéntartalmát.

Az említettek ellenére a spenót ízletes, bázikus kémhatású és vitaminokban igen gazdag zöldség. Vitamin- és ásványianyag-tartalmát leginkább nyersen fogyasztva hasznosíthatjuk. Ha fogyasztás előtt néhány percig blansírozzuk (leforrázzuk), elveszíti oxálsav tartalmát. Sok jódot, C-vitamint és különösen sok A-vitamint tartalmaz. Ezen kívül gazdag antioxidánsokban, ami meggátolja a rák kialakulását. Feltételezik, hogy a spenót hatására csökken a vér koleszterinszintje. A spenótot lehetőleg napfényes délutánokon érdemes leszedni, ilyenkor ugyanis alacsonyabb a levelek nitráttar-talma.