A kormány tagjai egy tárcaközi munkacsoportot hoztak létre, melynek az lesz a feladata, hogy megoldja a nehéz sorsú roma gyermekek problémáit
Miniszteri összefogás a roma gyerekekért: az állami támogatások kibővítésével, meleg étellel és kötelező óvodalátogatással csökkentenék a lemaradást
A kormány több minisztere is egyetért abban, hogy a roma gyerekek felzárkóztatása egy régóta húzódó, megoldatlan problémának számít az országban, ezért létrehoztak egy tárcaközi munkacsoportot, hogy megoldja a szegregációban élő, nehéz sorsú kisgyermekek helyzetét. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter úgy gondolja, a legnagyobb probléma, hogy a roma szülők egy része be sem íratja a gyermekét az óvodába, emiatt pedig már a kezdetektől olyan lemaradással indulnak, amit később nem tudnak behozni. A tárcavezető ezért fontolgatja, hogy három évtől kötelezővé tenné az óvodalátogatást. Emellett több miniszter is előállt egyéb javaslatokkal.
Csütörtök délelőtt a kormány több tagja is ellátogatott az Eperjes megyében található Kakaslomnic (Veľká Lomnica) településre, ahol a lakosság jelentős részét romák alkotják, és a községben található egy nagyobb, szegregációban élő roma közösség is.
A találkozót Jozef Mikloško gyermekjogi biztos kezdeményezte, azzal a céllal, hogy a miniszterek a saját szemükkel is meggyőződjenek a helyi kisebbség helyzetéről, illetve megoldást találjanak a roma gyerekek szegregációjára, amely Szlovákiában oly régóta húzódik. A delegáció részét képezte többek között Erik Tomáš munkaügyi miniszter, Tomáš Drucker oktatási miniszter, Kamil Šaško egészségügyi miniszter, Richard Raši régiófejlesztésért felelős kormányfőhelyettes (mindegyikük Hlas), valamint Tomáš Taraba környezetvédelmi tárcavezető (SNS-jelölt).
„Megoldást akarunk kínálni azoknak a marginalizált roma közösségekben élő gyermekeknek, akiknek az életkörülményei nem felelnek meg a gyermekjogi előírásoknak”
– fogalmazott Mikloško.
Támogatások és meleg étel
Erik Tomáš elmondta, egy tárcaközi munkacsoportot hoznak létre, amelyben minden érintett szektor képviselteti magát, az említett minisztériumok mellett például az önkormányzatok, az egyházak, a civil szervezetek, valamint a roma közösség képviselői is. Hozzátette, munkaügyi miniszterként a legtöbb, amit tehet, hogy munkahelyeket teremt a roma szülőknek, hogy tisztességes megélhetést tudjanak biztosítani gyermekeiknek.
„Ezen a helyen szeretném kiemelni, hogy ez igenis lehetséges. Megoldható a hosszú távú, alacsony iskolázottsággal rendelkező munkanélküliek alkalmazása. Szép példa erre a korábban Whirlpool, most már Beko névre hallgató üzem, amelyet tegnap meglátogattam, és elmondták, hogy az ezer alkalmazottjuk csaknem harmada roma állampolgár”
– magyarázta a tárcavezető.
Ugyanakkor a minisztérium rövid távon is hozzá tud járulni a gyermekek helyzetének megoldásához. Tomáš célravezetőnek tartaná, ha az első osztályba jelentkező gyermekek után fizetendő családi pótlékot, melynek összege 170 euró, nem feltétlenül a szülők, hanem inkább az iskola kapná meg, ezzel biztosítva, hogy a támogatást valóban az iskolakezdéshez szükséges tanszerekre költik.
A miniszter továbbá problémásnak látja, hogy a létező állami támogatások ellenére sok iskola nem képes bebiztosítani a meleg ételt a gyermekek számára. Úgy gondolja, ha minden intézmény gondoskodna a meleg ebédről, az erősen ösztönözné a szülőket, hogy a gyermekük valóban bejárjon az iskolába. Éppen ezért olyan munkahelyek megteremtését tűzik ki célul, amelyek külső beszállítóként képesek lesznek meleg ételt tenni a gyermekek elé az iskolai étkezdékben.
Végül pedig Tomáš kibővítené az úgynevezett eltartott gyermek után járó támogatás igénylési lehetőségeit. Ennek összege jelenleg 24,2 euró, és csak azok a háztartások juthatnak hozzá, akiknek a gyermeke iskolaköteles korban van. A miniszter döntése értelmében viszont már az óvodába, a középiskolába, sőt, az egyetemre járó gyermek után is felvehetnék a támogatást az érintettek.
Kötelező óvoda három éves kortól?
Tomáš Drucker szerint a roma gyerekek felzárkóztatásának problémája ott kezdődik, hogy már az elején lemaradnak. Az oktatási miniszter állítja, az óvodák befogadószáma lehetővé tenné, hogy a roma kisgyermekek is járjanak, a gond inkább ott van, hogy a szülők ezt nem tartják fontosnak. Éppen ezért már egyeztetnek arról, hogy csökkentik a kötelező óvodalátogatás korhatárát. Jelenleg a szülők azokat a gyermekeket kötelesek óvodába járatni, akik az adott évben augusztus 31-ig betöltötték az 5. életévüket. A tervek alapján ezt kezdetben négy évre, majd három évre csökkentenék.
A tárcavezető elmondása alapján hatalmas beruházások indultak az uniós helyreállítási tervből az óvodák befogadóképességének növelésére. A miniszter bízik abban, hogy egy éven belül le is zárulnak ezek a projektek.
„A minőségi oktatásban és egyúttal a korai iskolaelhagyásokban döntő szerepet játszik a gyermekek korai oktatása, illetve annak hiánya. Ez a legfontosabb, ha a gyermekeknek esélyt akarunk adni egy jobb életre”
– jelentette ki Drucker.
Kábítószer és szemetelés
Kamil Šaško szerint a roma gyermekek helyzete három szempontból jelent kihívást az egészségügyi tárca számára. Elsőként a megelőzést és a szűrővizsgálatok fontosságát emelte ki, amely a marginalizált közösségben élők számára gyakran nehezen hozzáférhető, de a miniszter szerint mindent megtesznek azért, hogy ösztönözzék a szülőket. A következő probléma a kábítószer-fogyasztás, melynek aránya kiemelkedően magas a roma gyerekek körében. Šaško azt ígérte, februárban beterjesztenek egy javaslatot a kormány elé, amely a mentális egészség javítására irányul, és ez a témakör is a részét képezi. Végül pedig kiemelte, Richard Raši minisztériumával együttműködve 55 millió eurót különítettek el arra a célra, hogy az ország azon területeire is jussanak egészségügyi támogatásért felelős asszisztensek, ahol nehezen hozzáférhető az ellátás.
Raši hangsúlyozta, a felsorolt intézkedéseket valamiből meg is kell fizetni. Erre a célra rendelkezésére áll a minisztériuma és az európai támogatások, melyekből 907 millió eurót különítenek el a gyermekek megsegítésére. A kormányfőhelyettes megjegyezte, az ő hatáskörébe tartozik a romaügyi kormánybiztos hivatalának fejlesztése és digitalizációja is. Elmondása szerint erre igencsak szükség van, hiszen jelenleg az is problémát okoz, hogy nincsenek megbízható adataik a marginalizált közösségekről.
„Mindenki tudja, hogy ez baj, de pontos információi senkinek sincsenek. Nincs a polgármestereknek, nincs az államnak, nincs az önkormányzatok képviselőinek”
– fogalmazott.
Tomáš Taraba szintén a romák foglalkoztatottságát emelte ki, mint a lehetséges megoldások egyikét. Úgy véli, a roma telepek környezetvédelmi szempontból is problémát jelentenek, hiszen gyakran nagy a szemét ezeken a területeken, illetve szennyezik a helyi folyókat, patakokat. Éppen ezért a zöldtárca olyan programot indítana, melynek keretében munkát biztosítanának a helyieknek a szemét eltakarítására, valamint a folyóvizek megtisztítására.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.