Porszemnyi adag is végzetes lehet

Ha valóban polónium 210-zel mérgezték meg Alekszander Litvinyenkót, bárki tette, valószínűleg igen magas szintű nukleáris laboratóriumhoz volt hozzáférése, és saját magát is meglehetős kockázatnak tette ki a gyilkosság elkövetése során – állítják nemzetközi szakemberek. A polónium 210 igen nagymértékben radioaktív és erősen mérgező elem. Összehasonlításul: mintegy 250 milliószor mérgezőbb, mint a cián, így a porszemnyi mennyiség is végzetes lehet. Ilyen kis mennyiségben természetesen íze sem igen van.

A polóniumnak nincs ellenmérge, és különleges felszerelés kell ahhoz, hogy valaki a laboratóriumban dolgozzon vele. Ahhoz, hogy végzetes legyen, le kell nyelni, belélegezni, vagy injekció formájában megkapni, ugyanis a polónium által kibocsátott alfa-részecskék nem hatolnak át a bőrön. Elméletben így egy üvegfiolában vagy papírborítékban is magával viheti a gyilkos, és beleteheti az áldozat ételébe vagy italába, feltéve, ha vállalja a kockázatot, hogy ő maga szintén belelégezi vagy lenyeli az anyagot.

A polónium a természetben igen ritka. Nevét felfedezőjéről, a lengyel származású Marie Curie-ről kapta. Nyomelemekben megtalálható az uránércben, és igen kis mennyiségekben jelen lehet olyan növényekben, mint a dohány, valamint olyan emberek szervezetében, akik uránbánya közelében zuzmót legelő rénszarvas húsát fogyasztották. Ahhoz, hogy a Litvinyenko szervezetében talált mennyiségben előállítsák, nukleáris reaktorban bizmutot kellett bombázni neuronokkal. A polónium mérgező hatása abban áll, hogy alfa-részecskéket bocsát ki, ezek energiájuknál fogva szétroncsolják a sejtek genetikai szerkezetét. A sejtek vagy azonnal elpusztulnak, vagy daganatképző mutációkká alakulnak át. A polónium a rádiumnál 5000-szer több alfa-részecskét bocsát ki.

Egy brit szakértő megjegyezte, hogy az alfa-sugarakat nem mutatják ki a normál sugárzásmérő készülékek, így viszonylag könnyen át lehet vinni bármely határon. A részecskék szétterjednek a szervezetben, és elsősorban a gyorsan szaporodó sejteket támadják meg, ilyenek a csontvelő, a vér, a haj és a tápcsatorna sejtjei. Ez a megállapítás összhangban van Litvinyenko tüneteivel, kihullott a haja, szervezete képtelen volt vérsejteket termelni, és összeomlott a gyomor- és bélrendszere is. A szakértők szerint Litvinyenko esetében a hagyományos temetés biztonságosabb, mert a talaj tartalmazhat alfa-részecskéket, a hamvasztás során viszont a levegőbe kerülhet a polónium. (WebMD)