ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK

Azoknak a betegségeknek az összefoglaló elnevezése, melyek a szívbillentyűket károsítják. Szívbillentyű négy helyen található: a mitrális (kéthegyű) billentyű a bal pitvart és a bal kamrát, a trikuszpidális (háromhegyű) a jobb pitvart és a jobb kamrát, az aortabillentyű a bal kamrát és az aortát, a tüdőverőér-billentyű a jobb kamrát és a tüdőverőér fő törzsét választja el egymástól. A szívbillentyűkön háromféle károsodás jelentkezhet: a szűkület, a záródási elégtelenség és ezek kombinációja. Sokáig egyetlen okát ismerték a betegségnek, a heveny ízületi reumát, azonban ma már számos más előidézője is ismertté vált.

Szívelégtelenség

A szívizom oly mértékű gyengülése, amely miatt nem tudja megfelelően végezni azt a pumpatevékenységet, mellyel kellő mennyiségű vér juttatható a szövetekbe. A szakemberek különbséget tesznek a jobb kamrai, a bal kamrai, valamint a teljes szívelégtelenség között, aszerint hogy a szívizomgyengeség a szív egyik vagy másik felét, vagy pedig az egészét érinti. A szívelégtelenség lehet heveny vagy idült.

Szívnagyobbodás

A szív térfogatának kóros megnagyobbodása. Az elváltozást többféle betegség okozhatja. A tágulásos-pangásos szívizom-elfajulás (a kamrák megnagyobbodnak, de képtelenek a szervezet számára szükséges vér kilökésére) hátterében állhat kiterjedt koszorúér-megbetegedés, cukorbetegség vagy pajzsmirigybetegség, a megvastagodásos szívizomelfajulás sokszor veleszületett rendellenesség. A szívfal izomzatának megvastagodása legtöbbször a fokozott terhelésre adott válaszreakció.

Szívritmuszavar

1. Aritmia. A ritmusos szívműködés megszűnése. 2. Mindazok a rendellenességek, melyek károsan befolyásolják a szív összehúzódásainak szabályos ütemét. A szív percenkénti összehúzódásainak száma megnőhet (tachikardia), csökkenhet (bradikardia) vagy rendszertelenné válhat. A ritmuszavarok akkor jelentkeznek, amikor a szív elektromos ingerületeinek irányításában kimaradások keletkeznek, ezek lehetnek pitvari vagy kamrai eredetűek. Ingerületvezetési zavarok akkor jelentkeznek, ha a szívizom felé haladó, az elektromos impulzusokat továbbító speciális idegrostok károsodnak. Lásd: Extraszisztole, Pitvarremegés.

Szkleroderma

A bőr megvastagodásával és rugalmatlanságával járó, valószínűleg autoimmun betegség, mely nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. Több alakja ismert, megjelenhet helyileg vagy kiterjedt elváltozások formájában is. Olykor gyorsan meggyógyul, azonban többnyire súlyosbodik. Esetenként belső szervi elváltozásokkal (emésztőszervi, szív, vese, tüdő) társulhat.

Szklerózis

Az elváltozás lényege valamely szerv, szövet vagy sérülés megkeményedése a kollagén vagy enyvadó rostok szaporulata következtében.