Nyugodt alvást!

A kor előrehaladtával hallási, látási, emésztési, ízületi zavarok jelentkezhetnek, a hátgerincen elváltozások alakulhatnak ki. Az idős ember mégis az álmatlanságra panaszkodik a leggyakrabban. Minden nap ébrenlétre és alvásra oszlik. Maga az alvás sem egységes folyamat, szintén különböző ciklusokból áll. Villanyoltás után kb. 10-12 percen belül elalszunk és különböző fokozatokon keresztül eljutunk a mély alvásig. Egyórás mély alvás után alvásunk egyre felszínesebb lesz, álmodni kezdünk. Ez az ún. álomfázis hasonlít legjobban az ébrenléthez, mivel szem- és végtagmozgás, testhelyzet-változtatás, forgolódás kíséri. Ezek a ciklusok éjjelente 45-ször ismétlődnek. Az alvás 80 százaléka mély alvásból, 20 százaléka pedig álomfázisból áll.

CSEND, LANGYOS FÜRDŐ

Ahhoz, hogy esténként gond nélkül elaludjunk, általában elég a csend, a sötét, a tiszta és kellemes ágy, esetleg egy langyos fürdő. Azonban minél idősebb az ember, annál több tényező merül fel, amely nemcsak befolyásolja, hanem sokszor lehetetlenné is teszi az alvást. Ilyen pl. a lefekvési időpont megváltoztatása, a zaj, az alacsony légnyomás, az öltözék, a horkolás, a világítás, stb.

A rossz alvást az olyan testi zavar is okozhatja, mint az éjjeli izzadás, köhögés, viszketés, ekcéma, légzési nehézségek, asztma, emésztési zavarok vagy a telt gyomor. A fájdalom általában teljesen megzavarja az alvást csakúgy, mint a testi és szellemi kimerültség, veszekedés vagy az ún. utazási láz. Az erős dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és a koffein is gyakran okoz álmatlanságot. Az alvászavar lehet átmeneti vagy hosszantartó. A rövid ideig tartó alvászavar legtöbbször magától elmúlik, ill. az okok megszűntetésével megszűnik. Az idős emberre azonban a hosszantartó alvászavar a jellemző, amelynek 3 formája ismert: 1. nehéz elaludni, 2. a beteg nem tudja átaludni az éjszakát, vagy nyugtalanul alszik, 3. az ember túl korán ébred. A hosszantartó álmatlanság esetén orvoshoz kell fordulni. Ha a beteg nehezen alszik el, azok a gyógyszerek hatásosak, amelyek gyorsan, ám rövid ideig hatnak. Ha gyors felébredésről van szó, akkor azok a gyógyszerek ajánlottak, melyek hatásukat később, de hosszabb ideig fejtik ki.

HOGYAN KEZELHETŐ?

Legfontosabb az álmatlanságot előidéző ok feltárása és megszüntetése. Hasznosak a lefekvés előtti tornagyakorlatok, a hosszabb séták. Tiltott a késő este végzett munka, a dohányzás, az idegeskedés. Iktassunk be esti olvasást. Lefekvés előtt igencsak nyugtató egy félórás langyos fürdő.

Mit tehet a beteg addig, amíg az orvos felderíti álmatlanság okát? Elsősorban azt, hogy nem nyúl azonnal altatószer után. Az altatóra való rászokás szinte általános. Egyes ideggyógyászok szerint túl vagyunk adagolva altató- és nyugtatószerekkel. Az ember beveszi az altatót, mert nem tud elaludni. Bizonyos ideig van is hatása, ám a szervezet hozzászokik, és megint nem tud elaludni. A hatás érdekében a beteg emeli az adagot, ill. kiegészíti még más altatóval is. A helyzet így ellenőrizhetetlenné válik.

A TEA MEGNYUGTAT

A tablettás altatószereket alaposan szétrágva, sok vízzel nyeljük le, mert csak így biztosíthatjuk a kellő hatást. Aránylag veszélytelen a nyugtató teák fogyasztása. Az ánizs, csipkebogyó, édesgyökér, édeskömény, árvacsalán, kakukkfű, macskagyökér, vasfű, vidrafű jöhet számításba.

Az ideges álmatlanság, a szívdobogás, a szívtáji fájdalmak ellen hatásos a macskagyökérből, citromfűből, borsmentából, angelika gyökérből, pásztortáskafűből, vadárvácskából, vasfűből készített tea. A tea elkészítési módja minden gyógynövény-, ill. teacsomagoláson megtalálható.

Minden, álmatlanságban szenvedő embernek tudnia kell, hogy ha éjszaka felébred, és tovább nem tud aludni: pihenést jelent az is, ha ébren van ugyan, de ágyban fekszik.