Nemzetközi charta az elhízás ellen

A charta különös figyelmet fordít a veszélyeztetett csoportok – gyerekek és serdülők – védelmére. A miniszterek egyetértettek abban, hogy az európai kormányoknak a gyermekek védelmében korlátozni kell az energiadús élelmiszerek reklámozását, s csökkenteni az élelmiszeripari termékek zsír-, cukor- és sótartalmát. A mozgás megszerettetése céljából biztonságos kerékpár- és sétautakat, továbbá a városépítészeti és közlekedési szabályok módosítását javasolják.

Az elhízásról

A túlsúly és az elhízás a XXI. század egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a túlsúly és az elhízás a dohányzás után a második legfontosabb megelőzhető kockázati tényező . A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer, az elhízottaknál már háromszor gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál. Az elhízás oka túlnyomórészt a helytelen életmód és táplálkozás. A mozgásszegény életmód mellett a magas cukor-, só- és zsírtartalmú élelmiszerek túlzott fogyasztása is elhízáshoz vezet.

Elhízás és reklám

A gyerekeknek szóló hirdetések túlnyomó többsége „egészségtelen” élelmiszert reklámoz, vagyis olyan élelmiszereket, amelyeknek magas a zsír-, cukor- vagy sótartalmuk, és alacsony a nélkülözhetetlen nyomelemek, vitaminok és más egészséges étrendben fontos szerepet játszó anyagok mennyisége. Mindezek a hatások – a szülők által alig követhetően – nemcsak a TV-ben, hanem az iskolákban, óvodákban, a gyermekek újságjaiban is károsan befolyásolják a fiatal korosztályt. A gyermekeket célzó egészségtelen ételek reklámozásának elterjedtsége országonként változik: Olaszországban például 49 %, míg Dániában és az Egyesült Királyságban közel 100 %.

A Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában végzett nemzetközi vizsgálat is aggasztó tényeket rögzített. A felmérés szerint a TV-ben sugárzott élelmiszerreklámok túlnyomó része ellentétes az étrendi ajánlásokkal. A reklámozott élelmiszerekben a cukor-, só- és zsírtartalom igen magas.

Tápanyagprofilok

A tápanyagprofilok információt nyújtanak a fogyasztók számára az élelmiszerek cukor-, nátrium-/só-, telítettzsír-, transzzsírsav-tartalmáról és az élelmiszerekben található egyéb tápanyagokról (vitaminok, ásványi anyagok és rostok). Az egyes élelmiszer kategóriákra – mint üdítőitalok, joghurtok, húsáruk, kenyérfélék stb. – különböző tápanyagprofilok érvényesek, melyek a legfontosabb összetevők arányát írják elő. A tápanyagprofilok kialakítása az Európai Bizottság feladata. (n-a)