Nem esztétikai hiba, hanem betegség a kövérség

Aki túlsúlyos, az sebezhetőbb

„Már régebben figyelmeztetünk arra, hogy a túlsúlyra nem esztétikai problémaként, hanem krónikus betegségként kell tekintenünk, aminek kezelése az orvos feladata. Ez most mindennél sürgetőbb – mondta dr. Ľubomíra Fábryová, a cukorbetegség, az anyagcsere- és táplálkozási zavarok szakembere, majd hozzátette: – A pandémia idején szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a Covid-19 a túlsúlyos és elhízott emberekre nézve nagyobb veszélyt jelent, romlik az állapotuk a társult betegségek miatt, esetükben nagyobb a kórházi kezelés lehetősége, nagyobb az esélyük arra, hogy az intenzív osztályra kerülnek. Valószínűbb, hogy mesterséges lélegeztetőre lesz szükségük, s az sem kizárt, hogy még így sem élik túl a fertőzést.”

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és más jelentős szakmai társaságok krónikus betegségnek tartják a túlsúlyt, aminek kezelése szakember feladata, miközben több szakembert kell bevonni, például a körzeti orvost, a diabetológust, a kardiológust, a táplálkozási szakembert, a pszichológust, a sebészt.

„Az elhízottság világjárvány, kezeléséhez elérhető célokra és a tartósan fenntartható megoldásokra van szükség. Fontos az egyén személyi motivációja, a fenntartható étkezési és mozgási szokások kialakítása, a környezetből érkező ösztönző példák, a hozzátartozók támogatása, az akadályok leküzdése, személyes szabályok kialakítása, a fegyelem, továbbá a helyes információk ismerete” – tette hozzá dr. Peter Minárik, a Szlovákiai Obezitológiai Társaság alelnöke. Megjegyezte: A túlsúlyt a világjárvány idején is el lehet kerülni és lehet kezelni.

Árt a hosszú ülés

A túlsúly és a vele kapcsolatos krónikus betegségek kialakulását negatívan befolyásolja a mozgásszegény életmód és a sok ülőmunka. Fontos az elegendő mozgás, az ülés gyakori megszakítása és a rendszeres intenzív mozgás.

„Olyan korban élünk, amire a sok ülés jellemző. Székekkel vagyunk körülvéve, és életünk nagy részében ülünk. Ám az embernek ez árt. 50-60 évvel ezelőtt a mozgás még az élet természetes része volt, a mozgásszervek állandóan »forgalomban voltak«. Napjainkban a hosszú ülés csökkenti az anyagcserét és az energialeadást, elősegíti az izomzat leépülését és a zsír felhalmozódását, főleg a hasüregben és a szervekben, ami jelentősen hozzájárul az elhízottság, a cukorbetegség és más krónikus betegség kialakulásához” – mutatott rá dr. Barbara Ukropcová, az SZTA biomedicinai centrumának munkatársa.

„A bariátriai sebészeti beavatkozást azoknak a 18–60 éves pácienseknek kellene fontolóra venniük, akiknek BMI-je több mint 40, esetleg 35, de például cukorbetegségben szenvednek. Szlovákiában évente 300 ilyen műtétet hajtanak végre” – tájékoztatott dr. Ľubomír Marko sebész. A bariátriai műtét célja a gyomortérfogat vagy a bélhosszúság csökkentése, így hamarabb kialakul a jóllakottság érzete, és a beteg kevesebbet eszik, illetve kevesebb tápanyag tud felszívódni az elfogyasztott ételből. „Ez a műtét lehetőséget ad arra, hogy az ember normális életet éljen, s javuljon egészségi állapota. A Szlovákiában végrehajtott ilyen műtétek hatására csökkent a beteg vércukorszintje, legtöbbnél rendeződött a vérnyomás” – tette hozzá dr. Ľubomíra Fábryová.

Országos nap a súlycsökkentésért

A múlt héten volt az elhízás elleni nap, aminek az volt a célja, hogy mobilizálja a szakmai közvéleményt a kövérség megelőzése és kezelése érdekében, bevonva a minisztériumokat, az egészségbiztosítókat, a munkaadókat, a tudományos és kutatóintézeteket és a civil szervezeteket. Rendkívüli figyelmet fordított a mozgás fontosságának hangsúlyozására. Kiemelte, hogy a rendszeres mozgás és az ülőmunka korlátozása fiatalnak, idősnek egyaránt fontos. A koronavírus-járvány, az otthon tartózkodás, a sok tévézés, a számítógép előtt ülés is ok lehet arra, hogy elkezdjünk rendszeresen mozogni.

(kovács)