Nyomelemek. Hogyan hatnak? Mi történik, ha hiányukban szenvedünk? A vas, a réz és a cink születéskor a testsúly 0,1 százalékát teszi ki – ami mindössze 4 g egy négykilós baba esetében. Jelenlétük mégis döntő. Egészségünk és betegségre való hajlamunk függ tőlük...
Nélkülözhetetlen nyomelemek
A tíz nyomelem alfabetikus sorrendben a következő: arzén, bór, fluor, jód, kobalt, réz, mangán, szelén, szilícium és cink. A nyomelemek hiánya korlátozza a növekedést és a szaporodást, ezért szervezetünk számára nélkülözhetetlenek, ugyanakkor testünk nem képes maga előállítani, avagy más, saját vegyülettel helyettesíteni őket. A három, mennyiségi szempont alapján legfontosabb nyomelem a vas, a réz és a cink.
Mágnesezhető kukoricapehely...
A múltban maguk a tudósok is jártak már tévúton, hiszen az Egyesült Államokban és Svédországban is léteztek olyan törvények, melyek a vasadalékokat alapvető élelmiszerként írták elő A vashiány hoszszú távú következményeként anémia – vérszegénység – léphet fel. Ez esetben:
a fizikai teljesítőképesség korlátozódik,
a gyermekek nemcsak a növekedésben maradnak vissza, hanem kognitív – gondolkodást érintő – és motorikus – mozgást érintő – fejlődésük is lelassul. Ez olyan defektus, amely 12-18 hónapos kor között jelentkezik, és még fokozott vasbevitellel sem fordítható vissza és akadályozható meg teljesen. Az ilyen gyermekek tanulás és emlékezőképesség terén még hat-hét évesen is egyértelműen lemaradnak kortársaiktól.
Normális esetben a táplálékkal felvett vas elegendő az ideális vasmennyiség megőrzésére, fenntartására.
Gyermekeknek és kismamáknak a terhesség idején az esetleges vashiány megelőzése érdekében ajánlott lehet vasat szedni, ám csak orvosi felügyelet mellett!
Ha az érvágás segít...
A felesleges vasat, azaz a szükségleten túli mennyiséget a szervezet nem választja ki, hanem elraktározza, ezért bizonyos esetekben akár vasmérgezés is előfordulhat. Következménye: érkárosodás, működéskiesés a májban, a szívben és a hasnyálmirigyben. Még halált is okozhat!
NE FELEDJÜK! A szájon át történő vaspótlást tehát semmi esetre sem szabad ellenőrizetlenül, a szükséglet kiegyensúlyozásán túl folytatni. Ám ha mégis sok a vas a szervezetben, az érvágás a legjobb módszer a felesleg eltávolítására.
Rézhiány és növekedési zavarok
A vashiánynál jóval ritkább a rézhiány. Ugyanakkor a halálhoz vezető Menke-szindróma a bizonyíték arra, hogy ez a fém is létfontosságú nyomelem. A betegség tünetei olyan gyermekeknél is jelentkezhetnek, akik a nem megfelelő táplálkozás következtében szenvednek szerzett rézhiányban, s emiatt csontjaik törékennyé válnak, növekedési zavaraik vannak. Az egy-három éves gyermekek napi rézszükséglete 1-1,5 mg, a felnőtteké 2-3 mg, ez a mennyiség normális esetben a táplálékkal bőségesen fedezhető. Rézpótlásra csak a hiánytünetek jelentkezésekor van szükség!
A réz esetén sokkal csekélyebb a mérgezés veszélye, mint a vasnál. A cink esetében pedig még kevésbé valószínű a mérgezés. Ahhoz ugyanis, hogy életveszélybe kerüljünk, szélsőségesen nagy mennyiségű cinket kellene lenyelnünk, amely ellen a szervezet ösztönösen tiltakozik: a nagy cinkdózis komoly hányást idéz elő.
Cink: náthaellenes szer?
Normális esetben aligha fordul elő, hogy túl sok cinket veszünk magunkhoz, ám meglehetősen gyorsan kialakulhat a hiányállapot, ha a természetes cinkellátást elhanyagoljuk. A naponta szükséges cinkmennyiség 15-20 mg, amit „beszerezhetünk” 200 g borjúmájból, 300 g lencséből vagy 120 g búzacsírából. Más hüvelyesek, a teljes kiőrlésű termékek, a tojássárgája és bizonyos sajtféleségek is rendkívül jó cinkforrásnak számítanak. A cinkhiány sokféle anyagcsere-folyamatot fékez, emellett számos idegi működés is a cinkellátottság függvénye.
Viszonylag gyakran jelentkezik cinkhiány az intenzív növekedés korszakában, a terhesség és a szoptatás ideje alatt, hasonlóképpen csökkentett táplálékbevitel – diéta, fogyókúra – és teljesítményorientált sportolás esetén.
A vassal ellentétben a cinket a szervezet nem képes tárolni, e létfontosságú nyomelem az epén keresztül rendszeresen kiválasztódik, emiatt újra és újra be kell juttatni a szervezetbe.
Kérdezze meg gyógyszerészét!
Bizonyos élelmiszerekkel kombinálódva az egyes fém nyomelemek biológiai hozzáférhetősége csorbát szenvedhet vagy megváltozhat. Az idevágó információk forrása elsőként a gyógyszertár, tehát bátran kérdezze meg gyógyszerészét!
Tilos a túlzott tablettaevés!
A sok felsorolt pozitívum mellett vigyáznunk kell arra, nehogy a válogatás nélküli tablettaszedés áldozatául essünk, hiszen egyik vagy másik nyomelem túlzásba vitt fogyasztása esetleg negatív hatással lehet egy másik, szintén létfontosságú társának felvételére. Ez elsősorban a koncentrált formában kínált fém nyomelemekre vonatkozik. A közkedvelt kombinált készítmények rendszerint nem adnak okot aggodalomra, általában bátran alkalmazhatók.
Hogyan szerezzük be?
NAPI VASSZÜKSÉGLETÜNK: 6–19 mg. Vastartalmú táplálékok: sörélesztő, szezámmag, köles, búzacsíra, napraforgómag, petrezselyem, hüvelyesek, zabpehely, spenót, rozskenyér.
NAPI RÉZSZÜKSÉGLETÜNK: 1–4 mg. Réztartalmú élelmiszerek: kakaópor, sörélesztő, csokoládé, búzakorpa.
NAPI CINKSZÜKSÉGLETÜNK: 15-20 mg. Cinktartalmú élelmiszerek: borsó, lencse, szójaliszt, zabpehely, búzakorpa, búza (teljes szem), edami, ementáli sajt, tojássárgája.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.