Mit tesz a dohányzó ember testével a nikotin?

Minden nyolcadik másodpercben meghal egy dohányos ember – állítja az Egészségügyi Világszervezet. A tudósok úgy vélik: azok, akik a serdülőkorban kezdenek cigizni (a dohányosok több mint 70 százaléka), és 20 évig szívják a nikotint, 20-25 évvel korábban halnak meg, mint nem dohányzó társaik. Jó tudni, hogy a nikotin nem csak tüdőrákot vagy a szívbetegséget okozhat. Ezen az elrettentő képen azokat a tüneteket vázoltuk fel, amelyeket a laikus közvélemény nem nagyon ismer. Ha ennek alapján akár egy olvasónk is leszokik a dohányzásról, már megérte közölni a képet.

1. Hajhullás

A dohányzás gyengíti az immunrendszert, a szervezet fogékonyabbá válik néhány autoimmun betegségre, például a lupus erytematosisra, amely hajhullást, szájüregi fekélyeket, kiütéseket okozhat az arcon, a fej hajas részén és a kézen.

2. Szembetegségek

A dohányzás több szembetegséget okozhat. A dohányosok körében a szürke hályog 40 százalékkal gyakrabban fordul elő, mint a nem dohányzók körében. A hályog megakadályozza a fénysugarak behatolását a szembe, és fokozatosan vakság alakul ki. A makuladegeneráció is gyakoribb a dohányzók között. Gyógyíthatatlan betegségről van szó, amelynél az éleslátás központja, a sárgafolt sérül meg.

3. Ráncosodás

A nikotin meggyorsítja a bőr öregedését, mert rontja a vérellátást, csökkenti a fehérje mennyiségét, amely a bőr rugalmasságához kell. A dohányzó ember bőre száraz, rugalmatlan, apró ráncok képződnek a szem és a száj körül.

4. Halláskárosodás

A nikotin serkenti a káros anyagok lerakódását az érfalakra, s ezzel megakadályozza a fül ereinek szűkülését. A dohányosok sokkal hamarabb elveszíthetik hallásukat, mint a nem dohányosok, hajlamosabbak a hallás romlására. Náluk a középfülgyulladás is gyakoribb, akárcsak az agyhártyagyulladás és az arcidegbénulás.

5. Bőrrák

A dohányosok kétszer gyakrabban betegszenek meg a bőrráknak abban a fajtájában, amely gyógyíthatatlan fekélyeket okoz.

6. Fogszuvasodás

A dohányzás megbontja a szájban lévő vegyi anyagok fiziológiai összetételét, aminek következtében plakk keletkezik, a fogak megsárgulnak, gyorsabban romlanak. Másfélszer nagyobb az esélye a dohányosnak arra, hogy elveszíti fogait.

7. Krónikus légcsőgyulladás

A nikotin a tüdőrákon kívül krónikus légcsőgyulladást okoz, amelyet sűrű váladék felköhögése, légszomj, kisebb fizikai teljesítmény kísér.

8. Csontritkulás

A szén-dioxid megköti a vér festékanyagát, a hemoglobint, és kiszorítja a vérkeringésből. A dohányosok 15 százalékkal rosszabbul tudják a hemoglobint oxigénnel lekötni. Emiatt a csonttömeg sűrűsége csökken, a csontok törékennyé válnak, a sebgyógyulás 80 százalékkal meghosszabbodik. A hátfájásra is fogékonyabbak a dohányosok.

9. Szív- és érrendszeri betegség

Minden harmadik ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. A legnagyobb kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás. A fejlődő országokban évente több mint egymillió ember esik ennek áldozatul. A fejlett országokban ez évi 600 ezer halált jelent, amiben a nikotinnak is szerepe van. A dohányzás meggyorsítja az érelmeszesedést, megnöveli a pulzust, megemeli a vérnyomást, megnöveli a vérrögök képződésének esélyét.

10. Gyomorfekély

A nikotin csökkenti a gyulladást és a gyomorfekélyt okozó baktériumokkal szembeni ellenálló képességet, rontja a gyomor savsemlegesítő képessége. A savtúltengés károsítja a gyomor nyálkahártyáját, és fekély kialakulásához vezet, ami a dohányosoknál sokkal lassabban gyógyul, és gyakran újul ki.

11. Körömsárgulás

A cigarettafüst sárgára színezi a körmöket és az ujjakat.

12. Méhrák és vetélés

A méhrák esetén nehezebbé válik a teherbeesés, megszaporodnak a terhességi és szülési szövődmények. Aki terhesség alatt dohányzik, számítania kell arra, hogy kisebb súllyal jön a baba világra, és betegesebb lesz. A dohányzó nők esetében 2-3-szor gyakoribb a vetélés, és a halva születés. A bölcsőhalál szintén gyakrabban fordul elő azoknál, akik dohányoznak. A nikotin csökkenti az ösztrogénszintet, ami idő előtti változókorhoz vezet.

13. A spermium károsodása

A dohányzás károsítja a spermiumok mennyiségét és minőségét, megváltoztatja DNA-ját, ez pedig vetéléshez és a magzat károsodásához vezethet. Néhány tanulmány szerint a dohányzó férfiak gyermekeinek nagyobb az esélyük arra, hogy rákot kapnak. A dohányzás meggyorsítja az erek meszesedését, csökkenti a vér áramlását a péniszbe, s végeredményben impotenciához vezethet. A terméketlenség szintén gyakoribb a dohányosok között.

14. Pikkelysömör

A dohányzók körében 2-3-szor gyakrabban fordul elő. Nem fertőző bőrbetegség a pikkelysömör, amely viszkető, piros foltokat képez a bőrön.

15. Bürger-kór

Az alsó végtagok ereinek gyulladásos betegsége, amelynek következtében a végtagokban romlik a vérkeringés, és a szövetek nem kapnak elég tápanyagot. Kezeletlenül üszkösödéshez vezet, s az érintett testrészt amputálni kell.

16. Rák

A cigaretta több mint 40 alkotórésze okoz rákot. Huszonkétszer nagyobb az esélye a dohányosnak, hogy tüdőrákot kap. Minél tovább cigarettázik valaki, annál nagyobb az esély arra, hogy rákban betegszik meg, például orr-, nyelv-, szájüregi, nyálmirigyrákban, nyelőcső-, gége-, gyomor-, vese-, húgyhólyag-, hímvessző-, hasnyálmirigy-, vastagbél- és végbélrákban. Egyes tanulmányok összefüggést fedeztek fel a dohányzás és a mellrák között is.