Akinek ismerősei között van vagy volt méhnyakrákos beteg, biztosan megörült, amikor meghallotta, hogy már elérhető közelségben van az a vakcina, amely egyszer és mindenkorra megszabadítja a nőket e kór veszélyétől.
Azt tudjuk, hogy ezt a betegséget az emberi papilloma vírus (HPV) okozza.
Azt tudjuk, hogy ezt a betegséget az emberi papilloma vírus (HPV) okozza. Olvasóinkat sem hagyta közömbösen a hír. Ez késztetett arra bennünket, hogy az egyik legilletékesebbnél, Ladislav Masák kandidátus egyetemi docensnél, onkológusnál, a pozsonyi Szent Erzsébet Onkológiai Intézet nőgyógyászati osztályának főorvosánál érdeklődjünk, és megkérdezzük: igaz-e a hír?
A hír igaz, de magyarázatra szorul, mert az utóbbi hetekben sok pontatlanság jelent meg a sajtóban. Igaz, hogy már klinikailag tesztelik a vakcinát, de ennek a folyamatnak mind a sejtek szintjén, mind pedig az állatokon és végül emberen is végig kell vonulnia. Az utolsó állomás ez év végére, vagy a jövő év elejére várható. Ha minden jól megy, a jövő év elején befejeződhet a tesztelés, s utána kezdődhet az egyes országokban a regisztrálása, majd gyakorlati alkalmazása. Még egyszer mondom, ha minden jól megy, jövő április-májusban nálunk is hozzáférhető lehet a vakcina.
Minden nő megkaphatja a védőoltást vagy csak bizonyos rizikós csoportok?
A védőoltásra elsősorban azok a lányok számíthatnak, akik még nem élnek nemi életet, vagyis feltételezhetően a 12-13 éves lányokról van szó, ugyanis a már említett bűnös, a HPV-vírus, épp a nemi aktussal kerül a női szervezetbe. Három injekciót kapnának a lányok: ez első után egy hónappal, a második után pedig hat hónappal. A védettség feltételezhetően 10 évig tart majd, utána meg kell ismételni az oltást. Folynak a kísérletek az ún. terapeutikai vakcinával, amelyet azok a nők kapnának, akik már fertőzöttek. Tudni kell, hogy a nők 80 százaléka élete során találkozik a HPV- vírussal.
Ez elég ijesztően hangzik…
Igaz, hogy a 25 éves nőknek a 30-40 százaléka fertőzött - tudja, a fiatal lányok élettársat keresnek, és közben megfertőződnek -, de nem kell megijedni, ugyanis az immunrendszer legtöbbször elpusztítja a vírust.
Hogyan lehet megtudni, hogy fertőzöttek vagyunk-e?
Nincs értelme megtudni, mert nem tudjuk kezelni, nincs rá gyógyszerünk. Az immunrendszer fél-két év alatt megsemmisíti a vírust. Ezért van az, hogy a 35 éves nőknek már csak 3-6 százaléka fertőzött. Ők tartoznak a gyengébb immunrendszerűek csoportjába, s náluk a vírus elváltozásokat okozhat a méhnyak nyálkahártyájában. Tudni kell, hogy a HPV-fertőzés és a rák előtti állapot között négy év, a fertőzés és a rák kialakulása között pedig 13 év telik el. Nem lehet tehát azt mondani, hogy estétől reggelig alakul ki a rák. Ezért olyan fontos, hogy a nők rendszeresen járjanak nőgyó-gyászati kivizsgálásra.
Akkor is, ha nincs semmi panaszuk?
Egyértelműen igen. Ugyanis lehet, hogy a nő még semmire nem panaszkodik, vagyis menstruációja rendszeres, zavarmentes, de a szövettani kivizsgálás eredményei alapján az orvos már látja, ha a sejtekben valami készülődik. Ha ilyenkor közbelépünk, nem alakul ki rák. Ilyenkor van remény, hogy a beteg elkerüli a halálos kórt.
A HPV-vírusnak csaknem 100 alfaja van. A vakcina valamennyit elpusztítja?
Nem. Csak a leggyakrabban előfordulókat, vagyis a 16-sat és a 18-asat. Tehát azok a lányok, akiket e vírus ellen beoltanak, nem jelenti azt, hogy nem kell járniuk megelőző ellenőrzésre, mert lehet, hogy egy más számú vírus fertőzte meg őket.
A kisebb elváltozást is kezelni kell, vagy csak figyelni, nem roszszabbodik-e a helyzet.
El kell a páciensnek magyarázni, hogy fiatal korban a kis elváltozás még elfogadható, és az esetek kétharmadában visszatérhet a normális helyzetbe. Nem kell pánikba esni! Ha normálisan működik az immunrendszer, nem kell azonnal a méhnyakat megcsonkítani, hiszen szükség van rá a magzat kihordásához. Meg kell magyarázni, meg kell nyugtatni a lányokat és rávenni őket, hogy járjanak ellenőrzésekre. ĺgy nem történhet meg, hogy valamit elmulasztunk.
Sok nőtől hallottam, hogy soha nem volt problémája, csak egy férfi volt az életében, a szülése és menstruációja is rendben volt, akkor miért menjen nőgyógyászhoz? Igazuk van?
Nincs. El kell magyarázni nekik, hogy a kivizsgáláson olyan állapotra is fény derülhet, amelyet ők még nem éreznek, nem is sejtenek, de az orvos már észreveszi őket. Ha minden nő járna ellenőrzésre, és minden nőgyógyász felismerné a nyálkahártya elváltozását, akkor nem kellene félni a méhnyakrákról.
A nemzeti onkológiai regiszter hivatalos adatai szerint Szlovákiában 2002-ben 551 új méhnyakrákos esetet diagnosztizáltak. Abban az évben 198 nő meghalt e betegségben. Változott-e azóta a helyzet?
Pontos adataink még nincsenek, de annyit tudunk, hogy szerencsére nem emelkedett ez a szám, körülbelül uyanazon a szinten van. Ám ha minden nő rendszeresen járna ellenőrzésre, akkor ennyinek sem kellene lennie. (ki)
Melyik szám mit jelent?
A nőgyógyászati kivizsgáláskor a szövetminta eredményét 1-től 5-ig terjedő fokozat szerint jelölik. Vajon melyik szám mit jelent?
1. normális állapot
2. normális állapot
3. gyanús állapot, amit gyakrabban kell figyelni – gyulladások
4. nagyon valószínű, hogy rák alakult ki
5. biztos a rák jelenléte
Mit kell tudni a HPV-vírusról?
A humán papilloma vírus (HPV) a világon évente 550 ezer méhnyak- és egyéb rák kialakulásáért felelős, ami az összes daganatos megbetegedések 6,1%-a. Mostanáig több mint 100 alfaját különböztették meg, melyek egy része a bőrt, másik része a nyálkahártyákat betegíti meg. Ez a vírus sérüléseket okoz a méhnyakon, s itt később rákos daganat fejlődhet ki. A HPV16-os és a HPV18-as vírusfajták okozzák az összes méhnyakrák 70 százalékát.
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.