Még a levelibéka is megérzi…

Az orvosoknak azóta is az a véleményük, hogy a hőmérséklet-ingadozásokra így vagy úgy, de minden harmadik ember reagál. A meteorológusok is egyetértenek ezzel. A közép-európaiaknak legalább az egyharmada rendkívüli időjárási körülmények között testi és lelki bántalmakat érez. Az utóbbi években az időjárás-érzékenységben szenvedők száma ugrásszerűen megnőtt, sőt, az érintettek között ma már fiatalokat, csecsemőket és iskolás gyermekeket is találunk.

Már a levelibéka is a magasba kúszik, ha jó időt érez. A magasabban fekvő részeken ugyanis ilyenkor több rovart tud fogni. Ha süt a nap, és ragyogó kék az ég, akár az egész világot is a keblünkre tudnánk ölelni. A nap felébreszti az életkedvünket, hatására a köztiagyban endorfinok, úgynevezett boldogsághormonok termelődnek, s örömmámorban úszunk, javul a közérzetünk. Ezek a hormonok egyben a fájdalmat is csillapítják.

A levegő nedvességtartalma és hőmérséklete a széllel együtt befolyásolja a szervezet alkalmazkodását a hőmérséklethez. Hat a légzésre, a szív működésére, a vérkeringésre és a bőrre. Az egészséget főleg a légköri változások befolyásolják, amikor az egyik légréteg kiszorítja a másikat. A meleg levegő áramlása alacsony légnyomással (pl. amikor nyáron fülledt meleg van) azt jelenti, hogy a levegőben kevesebb az oxigén. Sokan erre az állapotra kimerültséggel reagálnak. A szívnek nagyobb energiával kell dolgoznia, hogy a szervezetet el tudja látni oxigénnel. Ilyenkor több az infarktus, az agyvérzés, a vakbélgyulladás, a trombózis és az embólia.

Az erősen felhős idővel kísért hidegfront és szél aktivitásra serkent. Az energikusabb emberek viszont ilyenkor idegesek, nem tudnak aludni. A magas vérnyomású emberek ilyenkor veszélyben vannak.

A vihart minden harmadik ember megérzi. Migrénnel, álmatlansággal, nyugtalansággal, depreszszióval, figyelmetlenséggel, roszszulléttel és szívtájéki fájdalommal reagálunk erre a helyzetre.

Az időjárás és változásai közvetlenül befolyásolják legfontosabb testi funkcióinkat: a vérkeringést és mindent, ami vele összefügg – beleértve a vörös- és a fehérvérsejtek számát, a kapillárisok áteresztő képességét, a szívritmust, a hormonképződést, az immunitást, a vese és a máj munkáját, az izomtónust. Az időjárás okozta stressznek az emberi szervezet szinte minden szerve ki van téve. A legnagyobb teher azonban a vegetatív idegrendszerre jut, amely az akaratlagosan nem irányítható testfunkciókért (vérkeringés, anyagcsere, emésztés, légzés, stb.) felelős. Már károsodott egészség esetén a túlzott ingerek megzavarják a mirigyfunkciókat, amelyeknek a hormontermelés a feladatuk.

Mivel minden földlakónak meg kell barátkoznia az időjárás változásaival, ha túlérzékenyek vagyunk, nem tehetünk mást, mint harmonikusabbá tesszük testünk túlzott reakcióit. Ezért az érintetteknek kerülniük kell minden terhelést, például a mozgásszegény életmódot, a túlsúlyt, a kevés alvást, a stresszt, a nikotin- és alkoholfogyasztást. A legjobb megelőzés az egészséges, természetes és értelmes életmód. (z-t-ki)