Kímélő a rostos étrend

A növényi rostoknak az egészségre gyakorolt jótékony hatása közismert, mégis kevesebbet fogyasztunk belőle, mint kellene. Ma már nehéz lenne arra fogni, hogy nem lehet kapni, mint tízegynéhány évvel ezelőtt, amikor egy lyukas zacskó búzakorpáért be kellett utazni a fél várost. Valójában mi is az a rost, és miért jó, ha fogyasztjuk.

A diétás rostok a táplálékban levő nagyméretű szénhidrát-molekulák, amelyek ellenállnak az emésztő enzimeket. A vastagbélben élő baktériumok kis mértékben ugyan, de képesek bontani a rostokat. A vízben nem oldódó rostok megmozgatják a beleket, és csökkentik az éhségérzetet. Székrekedés ellen az egyik legjobb, mellékhatás nélküli szer egy evőkanál leforrázott búzakorpa, de vigyázni kell vele, mert a túlzott korpafogyasztás vasfelszívódási zavart okozhat. A korpa tisztítja a bélfalat is. A vízben oldódó rostok kedvezően hatnak a szénhidrát-anyagcserére, és megakadályozzák a béltartalom besűrűsödését. A rostok képesek megkötni a fel nem használt emésztőnedvek jelentős részét is, így megóvják a bélfalat az irritációtól. Egy egészséges ember napi rostszükséglete körülbelül 25 gramm.