Kerülje a forró fürdőt a szívbeteg?

A pezsgőfürdőzés növelheti a pulzusszámot és csökkentheti a vérnyomást. Ez magyarázza a szívbetegeknek szóló figyelmeztetést, hogy konzultáljanak orvosukkal, mielőtt kipróbálnák ezt a fajta kikapcsolódást. Valóban, érdemes megkérdeznie kezelőorvosát, hogy a szívfrekvencia hirtelen emelkedése (mely ilyen esetben körülbelül a mérsékelt fizikai aktivitással egyenértékű) kockázatos lehet-e az ön számára, ugyanis számos különféle szív- és érrendszeri megbetegedés létezik. Ezenkívül a forró fürdőzés következtében kialakuló vérnyomáscsökkenés (akár 20 Hg/ mm-es a szisztolés vérnyomásértékben) szédülést vagy akár ájulást is kiválthat az arra érzékeny egyénekben.

Figyeljen a biztonságára!

Számos tanulmány szerint rendszeresen alkalmazva – és itt fontos a rendszeresség – mind a meleg vizes fürdőzés, mind a szaunázás segíthet megelőzni a szívrohamot és a sztrókot.

Egy nemrégiben készült tanulmány Japánban, ahol a kádfürdőzés beépült a kultúrába, több mint 30 000 embert követett nyomon körülbelül 20 éven keresztül. Azoknál az embereknél, akik szinte mindennap fürödtek, azokhoz képest, akik hetente kevesebbszer fürödtek, 28%-kal alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek és 26%-kal a sztrók kockázata. A fürdő hőmérséklete (amely Japánban jellemzően 40° és 42° C között van) nem befolyásolta az eredményeket.

Azok az emberek tehát, akik gyakran szaunáznak vagy gyakran vesznek forró fürdőt, csökkenthetik a szívproblémák kockázatát. Ám egyes szívbetegségek vagy alacsony vérnyomás esetén nem árt az óvatosság.

Mind a szauna, mind a forró fürdő (vagy pezsgőfürdő) egyébként biztonságosnak tűnik stabil szívbetegségben, sőt enyhe szívelégtelenségben szenvedők számára is. De az instabil mellkasi fájdalomban (anginában), rosszul szabályozott magas vérnyomásban vagy más súlyos szívproblémában szenvedőknek érdemes kerülniük ezeket, és konzultálniuk kezelőorvosukkal.

Panaszainak, betegségének, állapotának ismeretében kezelőorvosa tudja megítélni pontosan a veszélyeket és kockázatokat, így bármilyen szívproblémája van, mindig fogadja meg kezelőorvosa tanácsát és tartsa be utasításait!

A 70-es éveiket taposó vagy annál idősebb embereknek, akiknek a vérnyomása alacsony, szintén fokozottan óvatosnak kell lenniük. Ha a víz túl forró a fürdőben (akár strandról, gyógyfürdőről vagy kádfürdőről van szó) vagy a pezsgőfürdőben, a vérnyomása túl alacsonyra süllyedhet, ami szédülést vagy súlyos esetben ájulást is okozhat. Megszédülve pedig könnyen el is csúszhat a nedves felületeken további komoly sérüléseket szenvedve.

Alacsony vérnyomásérték alatt 110 Hg/mm körüli vagy az annál alacsonyabb szisztolés nyomást értjük ez esetben (a szisztolés érték az első szám a leolvasásban).

A 37–40 °C-os vízhőmérséklet egyébként még rendben van. Fontos, hogy lassan ereszkedjen bele, hogy szervezete fokozatosan alkalmazkodhasson hozzá. A hirtelen vagy hosszan tartó forró vízbe merülés túlmelegítheti a testét és megterhelheti a szívét. Tehát legyen tudatos és gondolkodjon józan ésszel, ez segíthet megőrizni a biztonságát fürdőzés közben.

Mitől lehet mégis veszélyes?

A meleg fürdőben vagy a szaunában a magas hőmérséklet hatására az erek kitágulnak, ami csökkenti a vérnyomást, miközben a testhőmérséklete megemelkedik.

Az izzadság elpárologtatása általában segít lehűlni, de ha forró vízbe merül, ez a természetes hűtőmechanizmus nem működik. Ennek eredményeként teste nem tud lehűlni.

Amikor a teste túlhevül:

• Az erek kitágulnak, hogy megpróbálják lehűteni a testet.
• A vér a bőr felé terelődik, távol a test magjától.
• A pulzusszám és a pulzus növekszik a vérnyomásesés ellensúlyozására.

Általában ezek az események egészséges embereknek nem okoznak problémát. Ha azonban szívés érrendszeri betegsége van, túlterhelheti a szívét. Emellett a szív által pumpált vér mennyisége is megemelkedik, különösen a pezsgőfürdőben. Ez annak a következménye is, hogy a víz nyomást gyakorol a testre, ami növeli a szív terhelését, munkáját. Azokban az állapotokban, ahol a szív terhelését fokozottan kerülni kell, ez a fajta megterhelés is nagyon igénybe veheti a szívét.

A szív túlterhelődése a következőkhöz vezethet:

• Megfelelő vérnyomás elvesztése, ha a szíve nem tud elegendő vért pumpálni.
• Megnövekedett vérnyomás, ha ön érbeteg, vagy ha az artériái beszűkültek és kevésbé rugalmasak.
• Szédülés vagy ájulásérzés.
• Hányinger.
• Rendellenes szívritmus, szívritmuszavar.
• Nem megfelelő véráramlás a szívbe vagy a testbe.
• Legrosszabb esetben szívroham.

Egyes, a szívbetegségekre felírt gyógyszerek is hozzájárulhatnak a problémához, mivel a béta-blokkolók csökkentik a pulzusszámot és korlátozzák a bőr véráramlását, a diuretikumok pedig fokozzák a víz és a só kiválasztását.

A testhőmérséklet hirtelen emelkedése tehát jelentős terhelést okoz a szív- és érrendszerben, elsősorban a fentebb felsorolt változások sorozata révén, ami a megemelkedett pulzusszámot eredményezi. A magasabb pulzusszám – különösen csökkent szívműködés, szívritmuszavarok és koszorúér-elzáródások esetén – kardiális eseményt, például véráramlási zavarokat okozhat, és a legrosszabb esetben szívrohamként nyilvánulhat meg.

Praktikus tippek a pezsgőfürdőzéshez

• Ha szívbeteg, beszéljen orvosával, mielőtt belevágna ebbe a szórakozásba. Ha szerinte fürödhet, kövesse az alábbi tippeket a biztonsága megőrzése érdekében:
• Szabályozza a víz hőmérsékletét. A legtöbb pezsgőfürdő hőmérséklet-szabályozóval és hőmérővel rendelkezik.
• Korlátozza a forró vízzel való érintkezést. A legtöbb szakértő szerint legfeljebb 5-10 perc biztonságos.
• Maradjon hidratált. Tartson a közelben egy üveg hideg vizet, és fürdőzés közben is kortyolgasson.

Mi a helyzet a szaunával?

A tipikus finn szauna hőmérséklete 79-80 °C körül van. Ha alacsony a vérnyomása, ne maradjon benn 15-20 percnél tovább, inkább javasolt ennél is kevesebb ideig. Ha nem szaunázik rendszeresen, különösen legyen körültekintő. Ha kellemetlenül melegnek érzi, vagy szédül, üljön le a szaunán kívül. Az is jó ötlet, hogyha először fokozatosan hagyja lehűlni a testét; ne menjen egyenesen a szabadba, ha hideg idő van. Nemcsak szívbetegeknek, hanem mindenkinek fontos, hogy forró fürdő vagy szauna után igyon néhány pohár vizet, hogy mielőbb pótolja az izzadásból elvesztett folyadékot. A finn szaunázási hagyomány egyébként több ezer éves múltra tekint vissza. A finnek átlagosan hetente kétszer-háromszor szaunáznak, és akár 20 percig is tartózkodnak a fával bélelt, forró, száraz levegős helyiségekben. 2018-ban egy finn kutatócsoport áttekintést adott a szaunázás egészségügyi előnyeiről a Mayo Clinic Proceedingsben. Számos tanulmány összefüggésbe hozza a gyakori szaunahasználatot (hetente négyhét alkalommal) a vérnyomás csökkenésével és a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a hirtelen szívhalál és a sztrók kockázatának csökkenésével. A szerzők szerint ezek az előnyök a vérerek jobb működéséből, a koleszterinszint javulásából, és a gyakran szaunázóknál megfigyelt gyulladáscsökkentő hatásból eredhetnek. De az is lehetséges, hogy a szaunázás utáni ellazulás – nem beszélve a gyakori szaunázást lehetővé tevő életmódról – magyarázhatja a szívvel kapcsolatos előnyös következményeket.

(webbeteg)