Infarktus az utcán

Kellemes, napsütéses vasárnap volt, bár már érezni lehetett az ősz erejét. A Duna-parton sétáltunk. Végre egy kis szabadidő oly sok ügyelet után. Ahogy így beszélgettünk a barátommal, egyszer csak a szemünk láttára egy idősebb férfi összeesett. Nem is sejtette, milyen nagy szerencséje volt a szerencsétlenségben: két orvos sietett a segítségére...

MI TÖRTÉNT?

A férfi korából arra lehetett következtetni, hogy erei elmeszesedtek, egyre jobban összeszűkültek, az érfal durva, hepe-hupás lett (mint a vízkő a vízvezetéken). Azon a helyen vérrög képződhet, amely hirtelen elzárhatja vagy leszűkítheti az eret. Ha ez az agy, vagy a szív erein történik, a beteg életveszélybe kerül (szélütés vagy infarktus). Ha ennek az embernek azonnal nem nyújtanak segítséget, rövid időn belül az agya és a szíve visszafordíthatatlanul károsodik.

MIT TETTEK A MENTŐK?

A két orvos szívmasszázzsal elhárította a veszélyt: ritmusosan összenyomta a mellkast, mesterséges légzést adott, vagyis oxigént juttatott a testbe. Ez a megoldás nem lehetett tartós, ezért gyorsan mentőt hívtak. A mentő olyan állapotban érte a beteget, amikor még gyorsan el lehetett indítani a szívműködést, a beteget magához tudták téríteni. Ennek köszönhetően három nap múlva elhagyhatta a kórházat. Állítja: nagy szerencséje volt. Ha már össze kell esni vagy balesetnek kell történnie, akkor csak orvos jelenlétében. Kevesen tudatosították, hogy a Duna-parton sétáló orvosok csak azzal dolgoztak, ami mindenkinek a rendelkezésére áll: két kéz, begyakorlott mozdulatok és megfelelő ismeretek.

MIT KELL TUDNI AZ UTCAI ROSSZULLÉTRŐL?

Ha a szív több mint négy prcig nem működik, nem pumpál vért, az agy nem kap oxigént és súlyosan károsodhat.

Azonnal hívni kell a mentőt, és meg kell próbálni újraindítani a szívműködést és a légzést.

Ha a szív több mint négy percig nem működik, nem pumpál vért, az agy nem kap oxigént, károsodhat.

Azonnal hívni kell a mentőt és meg kell próbálni megindítani a szívműködést és a lélegzést.