Ilyen hatással van a testünkre az aggodalom

Az aggodalom természetesen hatással van az idegrendszerre, és serkenti a stresszhormonok termelődését. Ezek hatására megemelkedhet a pulzus, megnőhet a vérnyomás, ami pedig hatást gyakorol a szívre, az érrendszerre és az izmokra is. Az állandó feszültség hatására a nyak és a váll izmai megmerevedhetnek, ami krónikus fejfájáshoz, migrénhez vezethet.

Ilyenkor érdemes lehet valamilyen relaxációs technikával, például meditációval vagy jógával próbálkozni.

Aki sokat aggódik, annak észrevétlenül a légzése is megváltozik: gyakrabban, illetve mélyebben vesz levegőt, ami asztmával, tüdőbetegséggel küzdők számára probléma lehet. Az aggodalom a szív egészségének sem tesz jót, és megnöveli a szívroham és az agyi érkatasztrófa kialakulásának kockázatát is, valamint vérnyomásnövelő hatása miatt az erek, érfalak károsodását is okozhatja.

Az aggodalom hatására kórosan megemelkedhet a vércukorszint, ami cukorbetegség, túlsúly kialakulásához vezethet, és megnöveli a vesekövek kialakulásának esélyét is. Az immunrendszert is károsítja, így a szervezet védekezőképessége csökken, és kevésbé leszünk ellenállók a baktériumokkal, kórokozókkal, vírusokkal szemben. A feszültség hatására emésztőrendszeri problémáink is lehetnek, és megnőhet a reflux, illetve a gyomorfekély kialakulásának esélye. Az állandó aggodalom az emésztésre sincs jó hatással: székrekedést vagy éppen hasmenést is okozhat. Emellett mind a nőknél, mind a férfiaknál negatívan hathat a libidóra, illetve a szexuális teljesítőképességre is. 

(webmd.com)