Az alkalmankénti aggódás az élet természetes velejárója. Megeshet azonban, hogy olyan szorongásos tüneteket produkál, amelyekkel már érdemes lehet orvoshoz fordulni az egészségünk érdekében.
Az aggodalom természetesen hatással van az idegrendszerre, és serkenti a stresszhormonok termelődését. Ezek hatására megemelkedhet a pulzus, megnőhet a vérnyomás, ami pedig hatást gyakorol a szívre, az érrendszerre és az izmokra is. Az állandó feszültség hatására a nyak és a váll izmai megmerevedhetnek, ami krónikus fejfájáshoz, migrénhez vezethet.
Ilyenkor érdemes lehet valamilyen relaxációs technikával, például meditációval vagy jógával próbálkozni.
Aki sokat aggódik, annak észrevétlenül a légzése is megváltozik: gyakrabban, illetve mélyebben vesz levegőt, ami asztmával, tüdőbetegséggel küzdők számára probléma lehet. Az aggodalom a szív egészségének sem tesz jót, és megnöveli a szívroham és az agyi érkatasztrófa kialakulásának kockázatát is, valamint vérnyomásnövelő hatása miatt az erek, érfalak károsodását is okozhatja.
Az aggodalom hatására kórosan megemelkedhet a vércukorszint, ami cukorbetegség, túlsúly kialakulásához vezethet, és megnöveli a vesekövek kialakulásának esélyét is. Az immunrendszert is károsítja, így a szervezet védekezőképessége csökken, és kevésbé leszünk ellenállók a baktériumokkal, kórokozókkal, vírusokkal szemben. A feszültség hatására emésztőrendszeri problémáink is lehetnek, és megnőhet a reflux, illetve a gyomorfekély kialakulásának esélye. Az állandó aggodalom az emésztésre sincs jó hatással: székrekedést vagy éppen hasmenést is okozhat. Emellett mind a nőknél, mind a férfiaknál negatívan hathat a libidóra, illetve a szexuális teljesítőképességre is.
(webmd.com)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.