Téma Minden okunk megvan az aggodalomra?

A Hogy vagy, Szlovákia? projekt keretén belül július 18. és 22. között ezer fő bevonásával készült egy felmérés (koronavírus-járvány kezdete óta közösen készíti a Szlovák Tudományos Akadémia szociológiai intézete, a szociális kommunikációt kutató intézete, az MNFORCE közvélemény-kutató ügynökség és a Seesame kommunikációs ügynökség). A mostani felmérés volt sorrendben az ötödik, és a válaszokból az derült ki, hogy az ország lakosságának 86,3%-a az egyre növekvő energiaáraktól és inflációtól tart a legjobban. Ez nem véletlen, júliusban az infláció Szlovákiában elérte a 12,6%-ot, amivel európai viszonylatban az első tízben vagyunk. Bár a sorrend változik, az Eurostat szerint magabiztosan vezetnek a balti országok (közülük is Észtország 22%-os inflációval). Júliusban Csehország, Bulgária, Lengyelország és Románia követte őket, utána Szlovákia és Magyarország. Az energiaárak 41%-kal, az élelmiszerárak 8,9%-kal emelkedtek, de jelentősen nőttek a szolgáltatások árai is, a folyamatnak pedig nincs vége. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) elemzése szerint 2023-tól a mostani ár dupláját, de akár ennél többet is fizethetik a háztartások a földgázért és kb. 80%-kal növekedni fog az elektromos áram is. Nem csoda, hogy mindenkit ez foglalkoztat a legjobban, az emberek napelemeket, tűzifát próbálnak beszerezni, aminek következtében ezek ára is a duplájára nőtt, és hol van még a fűtési idény kezdete.

Új évi ársokk

Szakemberek szerint az igazi ársokk januárban ér majd bennünket, amikor megtudjuk a valós energiaárakat, amelyek a világpiaci mozgások következtében sokkal magasabbak is lehetnek a mostani becsléseknél. Az élelmiszerárak növekedését azonban már most érezzük, a megkérdezettek 76%-a mondta azt, hogy jelentősen befolyásolják a költségeit, 84%-uk keresi az olcsóbb, akciós árut, vagy kevesebbet vásárol. Csupán a válaszadók 16%-a mondta azt, hogy az élelmiszerek drágulását szinte észre sem vette, több mint 41% már elég nehezen tud kijönni a jövedelméből.

A keresetek ugyanis nem tartják a lépést az inflációval. Átlagosan mintegy 10%-kal növekedtek, ami a valóságban azt jelenti, hogy bizonyos ágazatokban egyáltalán nem, máshol pedig jóval nagyobb mértékben. Leginkább a turizmus és szállásadás területén nőttek, mert a két éve tartó járványügyi korlátozások után a drágaság ellenére is sokan kirándulnak, utaznak. Az ágazatban dolgozók átlagbére most 936 euró. Viszonylag jól tarják az értéküket a bérek a vendéglátó- és az építőiparban is, de minden más ágazatban legalább 3%-kal csökkent az értékük. Vagyis hiába kapnak a dolgozók sok cégnél több fizetést, a valóságban sokkal kevesebbet tudnak vásárolni érte, és szinte semmit nem tudnak megtakarítani.

Megszoktuk a háborút

A végtelenségig a béreket sem lehet emelni, még akkor sem, ha némely cégek megtehetnék, ugyanis a növekvő fizetések és a további költekezés az inflációt is növeli – figyelmeztet júniusi előrejelzésében a Szlovák Nemzeti Bank. Az infláció motorja a nemzeti pénzintézet szerint az elkövetkező két évben még az energiaárak és az élelmiszerárak drasztikus emelkedése lesz.

A fentiek alapján érthető, hogy a szlovákiai polgárok leginkább a megélhetésüket féltik. Az orosz–ukrán háború már kevesebb embert aggaszt, mint a kirobbanását követően – márciusban még a megkérdezettek 78%-a aggódott miatta, most 70. „Ez nemcsak azért van, mert megszoktuk a háborús híreket, hanem azért is, mert egyre többet hallunk az energiaválságról, és közeleg a tél. Tavasszal, amikor elkezdődött a háború, még nem tudtuk, hogy az energiaárak az egekbe szöknek, és előttünk állt a nyár. Most már tudjuk, hogy nehéz hónapok következnek, és az is tény, hogy a legtöbb embert a világpolitikai folyamatoknál jobban foglalkoztatja, mit fog enni, mivel fog fűteni” – magyarázza Miloš Bahna, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológiai intézetének munkatársa.

Rémálmunk az egészségügy

Az sem meglepő, hogy a megkérdezettek 82,2%-át aggasztja a hazai egészségügy helyzete, hiszen az utóbbi hetekben súlyos nővérhiányról, kórházi osztályok bezárásáról szólnak a hírek. A nyitrai kórházban például július végén bezárták a gyermek intenzív osztályt, mert a szükséges tíz nővér helyett csak öt dolgozott ott, közülük is hárman megbetegedtek. Amint visszatérnek, a többiek mennek szabadságra, ezért az osztály szeptemberig biztosan nem működik, és ha beüt az újabb járványhullám, lehet, hogy tovább sem.

„A mentők hozzánk hozzák a gyerekeket, itt az orvosok kiértékelik az állapotukat, és vagy maradnak a gyermekosztályon, vagy ha állandó megfigyelésre van szükségük, abba a környékbeli kórházba küldjük őket, amelyik fogadni tudja. Ez senkinek sem jó, mert időhúzás, feleslegesen kell a betegeket szállítani ahelyett, hogy elkezdenénk a kezelést. Ha az intenzív felügyeletre szoruló beteg itt marad a normál gyermekosztályon, az viszont kockázatos, mert nem tudjuk folyamatosan műszerekkel monitorozni, és ez megnehezíti az orvosok munkáját is. Ráadásul minél kevesebben vagyunk, annál fáradtabb mindenki, és ez végeredményben kiégéshez, majd további felmondásokhoz vezet. Ördögi kör ez, amelyből csak az illetékesek találhatnak kiutat, de úgy látom, nem is keresik” – magyarázza Peter Visolajský, a kórház gyermekgyógyászati klinikájának orvosa, az Orvosok Szakszervezeti Szövetségének (LOZ) elnöke.

Tartunk a szélsőségesektől

A szlovákiai kórházakból és orvosi rendelőkből 16 ezer (!) nővér hiányzik – mivel az átlagéletkoruk is magas, nagy részük a járvány alatt vagy után nyugdíjba vonult, a fiatalabbak pedig külföldön vállaltak munkát, vagy egyenesen szakmát váltottak. A probléma nem új keletű, de két „covidos” év után, amikor több ezer nővér távozott, s akik maradtak, azok is nyári szabadságra mentek, fokozottan érzékelhető. Némely kórházak akár több ezer eurós toborzási pótlékot is fizetnek a nővéreknek, mégis kevés a jelentkező. Ezért arra kényszerülnek, hogy más osztályokon dolgozó nővéreket osszanak be helyettük, műtéteket halasztanak el, végső esetben pedig osztályokat zárnak be. A nyitrai eset nem egyedi, május végén a trencséni kórházban az angiológiai, június elején a Nemzeti Onkológiai Intézetben az emlőműtétekre szakosodott sebészeti osztályt zárták be a személyzet hiánya miatt.

Az Orvosok Szakszervezeti Szövetsége még a nyár elején tárgyalásokat kezdett a kormányfővel, az egészségügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel az egészségügyi dolgozók bérének emeléséről. Megállapodásra még nem került sor, és félő, hogy a kormányválság miatt nem is fog. „Ez esetben viszont már semmi nem állíthatja meg a hazai egészségügyi ellátás összeomlását. Egy újabb erős Covid-hullám, és vége” – figyelmeztet Visolajský.

Hetek óta tart a kormányválság, a koalíció egyes pártjai időnként ellenzéki fasisztákkal szavaznak a parlamentben. Ezzel függ össze az is, hogy a lakosság 67,2%-a aggódik a szélsőséges pártok és rendszerellenes csoportok népszerűsége miatt. Épp az általuk terjesztett tévhiteknek köszönhető, hogy a válaszadók 69,4%-a tart a menekültáradattól is, holott Szlovákia az afrikaiak és ázsiaiak számára nem célország, az ukránok közül pedig az utóbbi időben már többen távoznak naponta, mint amennyien érkeznek. Aggodalomra van bőven valós okunk is, legalább ezt az egyet nyugodtan elfelejthetjük.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/33. számában jelent meg

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene