Illusztrációs felvétel
Hogyan segíthetünk a Parkinson-kórban szenvedőnek?
A hivatalos adatok szerint Szlovákiában 2016-ban több mint 22 ezer Parkinson-kórban szenvedő beteg volt, átlagéletkoruk 60 év, de 10 százalékuk már 40. életéve előtt beteg volt.
Sokan azt hiszik, hogy csak a nyugalmi remegés jelezheti a Parkinson-kórt, ám ez tévedés. „A betegek körülbelül 30 százalékánál egyáltalán nincs remegés” – mondta dr. Peter Valkovič neurológusprofesszor.
A legfontosabb tünetek
- A nyugalmi állapotban lévő felső végtagok enyhén reszketnek, az izmok merevebbé, a kéz ujjai ügyetlenebbé válnak. Lassul a mozgás, az írás, és különösen a kerek betűk formálása válik egyre nehezebbé. Megjelenik a seborrhoea – kenőcsös arc, valamint a merev mimikai izmok miatt kialakul az úgynevezett lárvaarc.
- Megváltozik a tartás, a mozdulatok lelassulnak, a Parkinson-kór mellett depresszió jelentkezik.
- Nehézkes, csoszogó, szaggatott és görnyedt a járás. A Parkinson-kóros beteg könnyen elveszíti az egyensúlyát, ezért állandóan fennáll az elesés veszélye. Egyre hosszabb a reakcióidő.
- Erősen akadályozott a járás és a finommechanikai mozgások végrehajtása.
- Mozgásképtelenség, a Parkinson-kórban szenvedő beteg már állni sem képes, a nyelési inger rendkívül gyenge.
- Hallucináció, merevedési zavar és a szisztolés vérnyomás csökkenése is jelentkezhet.
Korszerű kezelés minden betegnek
„Szlovákiában minden beteg rendelkezésére áll a legkorszerűbb kezelés, mégpedig elfogadható hozzáfizetéssel. Örülök annak, hogy ez így van” – tette hozzá a szakember. A gyógyszeres kezelésen kívül már Szlovákiában is végeznek agyi mély stimulációt. Ezt a módszert körülbelül 120 betegnél végezték már el. Nagyon fontos, hogy a kezelőorvos ne csak a beteggel és családjával, hanem a neurológussal, a pszichiáterrel, a fizioterapeutával, a gasztroenterológussal és a pszichológussal is együttműködjön. Sajnos még a legjobb kezelés sem szavatolja a tünetmentes életet. Ha rendesen is szedi a beteg a gyógyszereket, még akkor is naponta 15-30 perces izommerevség jelentkezik, mégpedig általában valamilyen akadály előtt, például a gyalogátjáró vagy az ajtó előtt. Ha valaki olyan embert lát, aki nem tud elindulni, legjobb, ha megszólítja és megkérdezi tőle, nincs-e szüksége segítségre. Általában elég, ha azt mondjuk neki: bal láb, egy, kettő. Érintse meg azt a lábát, amellyel lépnie kell. Néha az is segít, ha helyben együtt tesznek meg néhány lépést, de erőszakkal semmiképpen ne húzza előre a beteget, mert könnyen eleshet. „Jó lenne, ha az emberek figyelmesebbek lennének és segítenének embertársaikon, legyen szó epilepsziában, sclerosis multiplexben, cukorbetegségben vagy Parkinsonkórban szenvedőről. Mindegyikük kerülhet olyan helyzetbe, amikor szükségük van a segítségünkre. Fontos, hogy felismerjük a tüneteket, és segítsünk nekik” – hangsúlyozta a professzor.
Amikor szükségük van a segítségre
- Izommerevség valamilyen akadály előtt (gyalogátjáró, ajtó, lépcső).
- Nyugalmi remegés: néha elég, ha megfogjuk a beteg kezét, és a remegés enyhül.
- Mozgás, tánc, gyaloglás: a partner támogatása mindig segít.
- Akadály a lakásban: távolítsunk el mindent a lakásból, ami akadályozza a mozgást.
- Szomorúság és szorongás: hallgassuk meg és támogassuk a beteget.
- Mivel az izommerevség ideje és hossza kiszámíthatatlan, mindent tervezzünk meg.
- Öltözködés: a ruha begombolása, a cipő bekötése, a zokni felhúzása gondot jelenthet.
- Ételkészítés: segítsünk neki felnyitni a konzervet, elkészíteni az ételt.
- Gyógyszeradagolás: mivel sérült a finommotorika, ebben is segítsünk neki.
- Írás: mind kézzel, mind számítógéppel gondot jelent.
- Utazás: jól gondoljuk meg, mert az izommerevség bármikor bekövetkezhet.
- Az orvosnál: kísérjük el, mert a külső személy többet lát, többet tud a beteg állapotáról, kiegészítheti az információkat.
Fontos a rehabilitáció
A Parkinson-kór negatívan hat az egész szervezetre: a hát meggörbül, a mozgás korlátozott, gyakrabban fenyeget az elesés veszélye. „Nagyon sokat segíthet a napi 40 perces nordic walking, vagyis skandináv gyaloglás – javasolta Mária Farkašová fizioterapeuta, majd hozzátette: – A kéz és a láb mozgásának összehangolása jót tesz a Parkinson-kórban szenvedőnek. Ha megfelelő stílusban gyalogol, az izmok 90 százaléka dolgozik. Kitűnő mozgásforma számára a tánc is, de lényegében mindenféle mozgás, ha még olyan állapotban van, hogy képes a mozgásra.”
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.