Hét érdekes kijelentés az agyról

1. Minden emlős közül az ember agya a legnagyobb

Nem igaz. Minden emlős közül a legnagyobb agya az ámbráscetnek van. Bár ötször nagyobb az agya, mint az emberé, a testhez viszonyítva az ember tartja a rekordot.

2. A gerincvelő 4-5 éves korban már nem nő tovább

Tény. A gerincvelő az aggyal együtt a központi idegrendszer része. Az élet első 4-5 évében 40-45 cm-re nő, majd megáll a növekedésben. A test körülötte tovább nő, a gerinc pedig a felnőttkorig növekszik.

3. Agyunk kapacitásának csak 10 százalékát használjuk ki

Mítosz. Ez a feltevés a régi időkből, csaknem száz évvel ezelőttről származik. Az igazság az, hogy ha nem károsodik az agy, nagy része állandóan aktív. Még akkor is, ha úgy tűnik, hogy az agy kikapcsolt (például alvás közben), kiderült, hogy a neuronok hálózata továbbra is aktív. Tehát nem attól függ, mit csinálunk, ugyanis agyunk szüntelenül működik és a helyzettől függően állandóan aktivizálja a fontos területeket.

4. Nagysága közvetlenül befolyásolja az intelligenciát

Tévedés. Az agy nagysága nem függ össze az intelligenciával. Az intelligencia lényege a neuronok sűrűsége és a közöttük lévő kapcsolatrendszer. Ezt bizonyítja például Albert Einstein agya is. Meglepő, de kisebb volt az agya, mint az átlagembernek, pontosan 1230 g, miközben az átlagos emberi agy 1300-1400 g. A zseniális Einstein agya rendkívül bonyolult volt, speciális anatómiával, az egyes agyi területek közötti sűrű kapcsolatrendszerrel.

5. Az agy és a multitasking

Ha a multitasking két vagy több tevékenység egyidejű végzését jelenti, akkor el kell mondani, hogy az agy nem jó multitasker. Míg a vérnyomás vagy a légzés szabályozása egyszerre történhet, az agy egyszerre nem tud két vagy több tevékenységet folytatni. Viszont képes gyorsan átkapcsolni egyes feladatokra, ez a folyamat a task switching, vagyis feladatváltás.

6. A test legzsírosabb szerve

Tény. 75-80%-át víz alkotja. A maradék 20-25% szilárd szövet, aminek legalább 60 százaléka zsír. Az egészséges szervezet egy szervében a legnagyobb zsírkoncentrációt jelenti. Ezért az agyat a legkövérebb szervnek nevezhetjük.

7. A jobb hemiszféra az alkotó embereknél, a bal a logikusan gondolkodóknál dominál

Mítosz. Az emberi agy két hemiszférából, féltekéből áll, amelyeket idegszálkötegek kapcsolnak össze. A bal hemiszféra a test jobb oldalán irányítja az izmokat, a jobb hemiszféra a test bal oldalán. Míg a bal hemiszféra általában az elemző gondolkodással, a logikai gondolkodással, a beszéddel, az írással és a számolással függ össze, a jobb hemiszféra a megérzésekkel, a képzelőerővel, az alkotással, a zenével és a művészetekkel. A későbbi kutatások azonban ezt a feltételezést megcáfolták és azt bizonyították, hogy az agy mint egész működik, és ilyen értelemben nincs hemiszférákra osztva. Mindkét agyfélteke szorosan együttműködik és szükség esetén átveszi a másik szerepét. Például a matematikai képességek is sokkal jobbak, ha a két hemiszféra együttműködik.

(f-ki)