Ha száraz a szem...

Szárazszem-szindrómáról akkor beszélünk, ha a könnytermelés visszaesése és/vagy a könny összetételének megváltozása miatt csökken a szem elülső felszínét védő könnyfilm stabilitása. A kellő nedvesítés hiánya miatt a szem krónikus izgalmi állapotba kerül. Minden ötödik beteg, aki szemorvoshoz megy, ebben a kellemetlenségben szenved. A civilizációs ártalmaknak következtében számuk emelkedik. A betegség kialakulásának egyik fő oka a hosszú tévénézés, a számítógépezés, a légkondicionált helyiség, a szennyezett levegő, a kontaktlencse viselete, a hosszú ideg tartó gépkocsivezetés, a hormonális változások, az autoimmun betegségek, néhány gyógyszer.

A könnyfilm három rétegből áll: a nagyon vékony külső réteg lipidtartalmú, szerepe a könnyfilm vizes fázisának védelme és az erős párolgás megakadályozása. A középső réteg – a vizes fázis – a szem fertőzés elleni védelmében fontos enzimeket, antitesteket, sókat tartalmazza. A szaruhártya felszínével érintkező úgynevezett mucinréteg szerepe, hogy fokozza a könnyfilm tapadását, lassítsa felszakadását, megakadályozza a száraz foltok képződését a szem felszínén.

60 év felett négy ember közül háromnál kisebb-nagyobb mértékben, átmenetileg jelentkezik a száraz szemre jellemző panaszok valamelyike. A fiatalok esetében a krónikus allergiás szemgyulladásban szenvedők, a kontaktlencsét tartósan viselők között, bizonyos gyógyszerek következményeként és autoimmun betegségek részjelenségeként, könnymirigygyulladás vagy műtét után, A-vitamin hiánybetegségben, idegbénulást követően, kémiai és sugárkárosodás szövődményeként és elégtelen szemhéjzárási állapotokban léphet fel a száraz szeműség. Dr. Olga Fischerová szemorvos szerint e kellemetlenség kialakulását úgy lehet megelőzni, hogy javítjuk a környezetet, többször pislogunk, sokszor lehunyjuk a szemet, ésszerűen táplálkozunk, kezeljük a szemzug gyulladását, megfelelő készítményt használunk.

Arra a kérdésre, hogy miért nem ajánlják a könnypótló folyadékot, a szakember azt válaszolta, hogy ezek a cseppek ugyan megszüntetik a szem vörösségét, de csökkentik a szaruhártya táplálását, és elkendőzik a betegséget. Hosszú távú használata a száraz szem kialakulását okozhatja. Érdemes hát már az első tüneteknél orvoshoz fordulni, aki felállítja a helyes diagnózist, és meghatározza a kezelést.

A felsorolt panaszok közül egyesek más, gyulladásos eredetű szembetegségeknél is megjelenhetnek, ezért az elkülönítő diagnózis a szakorvos feladata. A szárazszem-betegségnek a kiszáradó szaruhártya gyulladásos megbetegedése, esetleges kifekélyesedése, majd később a látást nagymértékben megrontó hegesedési folyamat is lehet a következménye. A panaszok megszüntetésének vagy enyhítésének legfontosabb eszköze a könnypótlás, a műkönnyek rendszeres használata, az esetleges alapbetegségek kiküszöbölése, az állapotot rontó környezeti tényezők kiszűrése. Súlyosabb esetekben párakamra képzése, terápiás kontaktlencse alkalmazása, könnypontelzárás (vagyis a termelődő könny elvezetésének megakadályozása) jöhet szóba. Mindenképpen hasznos a helyiségek páratartalmának növelése. A krónikus betegség kezeléséhez a páciens és az orvos szoros együttműködése szükséges. A beteg aktívan részt vesz a panaszain és tapasztalatain alapuló könnypótló eljárások személyre szóló kipróbálásában, s a legjobb terápia beállításában.

Ma már műkönnyek és nedvesítő, párolgást csökkentő kenőcsök és szemgélek széles választéka áll rendelkezésünkre. Olykor a szemcseppekben használt konzerváló anyagok okoznak panaszokat. Jó hír viszont, hogy léteznek már tartósítószer nélküli, egyszer használatos kiszerelésű készítmények is. (Forrás: Net-DOKTOR)

BETEGSÉGRE UTALÓ PANASZOK

égő érzés, idegentest-érzés, fájdalom, irritáció („mintha homok lenne benne”)

könnyezés (a szaruhártya kiszáradása a másodlagos, reflexes könnytermelés fokozódását okozza)

érágasság, szemvörösség

kontaktlencse-viselési problémák

minden olyan tényező, amely fokozza a könny párolgását, a beteg panaszait súlyosbítja: tehát a huzat, a szél, a száraz levegő, télen a központi fűtés, a ventillátor, a hajszárító, a klímaberendezés, nyári kánikulában a magas hőmérséklet

poros, füstös szennyezett levegőből a szembe kerülő részecskék mechanikusan és kémiai úton irritálnak (a dohányfüst is káros)

az olvasás, a televíziózás és a számítógépen végzett munka mellett a panaszok gyakrabban jelentkeznek: csökken a pislogás gyakorisága, és a könnyfilm felszakadása miatt száraz foltok keletkeznek a szem felszínén

a panaszok közvetlenül az ébredés után jellemzőek (alvás alatt a könnytermelés csökken)

u súlyos esetben fényérzékenység és homályos látás is felléphet