Ezt tegyük szívünk egészségéért

1. Hogyan vélekednek az orvosok az olyan karóráról, amely a pulzust és a vérnyomást is méri?

Egyre többen vásárolnak „intelligens karórát”, hogy ellenőrizni tudják egészségüket. Néhány orvos ajánlja is a szívritmus rendszeres ellenőrzését. Ma már sokféle ilyen készülék kapható. Van olyan is amelyik automatikusan hívja a mentőt, ha a viselője elesik és megsérül. A lépések számolásán, a pulzus mérésén és az alvás ellenőrzésén kívül az intelligens óra a szívritmust is mérni tudja.
Tudni kell, hogy az ilyen készülék nem csak kiegészítő. Modern és pontos műszerről van szó, amely reális időben követi a szervezet állapotát. Nemcsak a sportolók, hanem a magas vagy alacsony vérnyomásban szenvedők is használhatják, lényegében mindenki, akinek fontos az egészsége. A karórában beépített Bluetooth van, ami lehetővé teszi az okos-telefonnal, a táblagéppel vagy notebokkal való szinkronizálást. Minden adatot és információt a telefonba küld és speciális applikációban dolgoz fel. Aki szeretné megtudni, hogy a karóra hogyan méri a vérnyomást, tudnia kell, hogy ez a műszer nem hasonlítható össze a hagyományos EKG-vel vagy a vérnyomásmérővel, annak csak az alternatívája. A műszer folyamatosan továbbítja az adatokat a telefonba. Ez segíthet az orvosnak meghatározni, hogy magas vagy alacsony vérnyomásról van-e szó. Néhány típus valóban csak kiegészítő, mert például csak az izzadás fokát és a testhőmérsékletet, és a légzés frekvenciáját ellenőrzi.

Az okosórák, amelyek a vérnyomást és a pulzust is mérik, információt adnak a fáradtságról, a napi testmozgásról, az alvás minőségéről. Sőt arról is, hogy mennyi a szervezetben és a vérben a szén-dioxid.

2. Az általános orvos is kezelheti a magas vérnyomást, vagy kardiológushoz kell fordulni?

A kardiológus a megelőzésre, a diagnózis felállítására, valamint a szív és az erek kezelésére összpontosítja figyelmét. A mi egészségügyi rendszerünkben csak a kezelőorvos küldheti a pácienst kardiológushoz. A specializált betegellátás költségeit minden egészségbiztosító fedezi. A kardiológussal a mellkasi fájdalmat, a légzési panaszokat, a szívdobogást, a magas koleszterinszintet, a magas vérnyomást, az infarktus utáni állapotot és a szívritmuszavart beszélhetjük meg. A kardiológus kezeli a szívburok, a szívkamrák és a szívaorta betegségeit. Szlovákiában a vizsgálat elrendelése és a kezelés meghatározása a kardiológus jogkörébe tartozik. A beteg a panaszok és az egészségi állapot ellenőrzése miatt is őt keresi fel. A magas vérnyomásban szenvedőknek a gyógyszereket az általános orvos is felírhatja, sürgős esetben elláthatja a beteget és alkalmazhatja a telemedicina
módszerét.

3. Honnan tudhatjuk, hogy szívelégtelenségben szenvedünk?

A szívelégtelenség olyan állapot, amikor a szív nem tudja betölteni pumpa szerepét, mert képtelen megfelelő mennyiségű vért szállítani a szövetekbe, és nem tudja ellátni az egész szervezetet. Ilyenkor a bal kamra rosszul működik. A szívelégtelenség az egész népesség egy százalékát érinti, és előfordulása a korral nő. Leggyakoribb tünete a fáradtság, a felületes légzés, a szövetek nem megfelelő vérellátása, a magas vérnyomás és a szív ischémiás betegsége, ami a szív szöveteinek rossz vérellátását jelenti. A beteg nem bírja a terhelést, levegő után kapkod, fáradt, megdagadnak a bokái. Fontos, hogy a gyanút objektív kivizsgálásokkal, például elektrokardiogrammal (EKG), mellkasi röntgennel, hematológiai biokémiai és ekokardiográfiai kivizsgálással, esetleg invazív vagy nem invazív vizsgálati módszerekkel támasszák alá. A népesség elöregedése és a kardiovaszkuláris kockázati tényezők szaporodása azt mutatja, hogy a szívelégtelenségről a jövőben még sokat fogunk hallani.

4. Hogyan csökkenthetjük az infarktus kockázatát?

Infarktus bárkit bármikor érhet. Ez a súlyos betegség az ateroszklerózis következménye, amikor az érfalon lerakódik a zsír és plakkok képződnek. Fokozatosan akadályozzák a vér útját. Az erek összeszűkülnek, a vér áramlása nem folyamatos. Az infarktust úgy kerülhetjük el, hogy betartjuk az egészséges életmód szabályait.

A zsírok nagyon fontos szerepet játszanak a táplálkozásban. Ha teljesen kihagynánk az étrendből, súlyos egészségi problémákat idéznénk elő. Például akadályoznánk a vitaminok felszívódását. Ezért fontos, hogy egészséges zsírokat fogyasszunk, mint amilyen az avokádóban, a dióban, a tengeri halakban vagy a magvakban van. A finomított cukor korlátozásával is sokat segítünk szervezetünknek.
A kardiovaszkuláris betegségek súlyos diagnózisok, amelyek szorosan összefüggnek a stresszel. A stressz egyfajta riadó, ami aktiválja az agyat, a belső elválasztású mirigyeket, az ideg- és immunrendszert, felgyorsul a vérkeringés, a szív intenzívebben dolgozik, és energia szabadul fel. Ha sokáig stressz sújtja a szervezetet, több civilizációs betegségre számíthatunk, például valamely szív- és érrendszeri betegségre, emésztőrendszeri vagy lelki betegségre. Jól ismert az összefüggés a dohányzás, az alkoholfogyasztás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása között. Az aktív és a pas?szív dohányzás is hat a szív működésére, valamint a vérkeringés minőségére. Az infarktust kellő fizikai terheléssel is el lehet kerülni. Ismeretes, hogy a túlsúlyos emberek sokkal gyakrabban szenvednek szív- és érrendszeri betegségben, mint a normális testsúlyúak. A súlyfelesleggel rendelkezők körében több a cukorbeteg, a magas koleszterinszintben és magas vérnyomásban szenvedő. Már a napi 30 perces mozgás is nagy lépést jelent a szív- és érrendszeri betegségek elkerülése felé.

Mindennek az alapja a megelőzés. Semmiképpen sem szabad elhanyagolni az erek és vérkeringés egészségét. Nagyon fontos a mozgás, a minőségi étkezés és az egészséges életmód, s az is, hogy találjunk időt a szűrővizsgálatokra. Az infarktus megelőzéséhez a változatos étkezés, a rendszeres mozgás és a lelki egészség a kulcs.

5. A szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket jobban veszélyezteti a Covid-19. Mit tanácsolnak a szakemberek?

A szív- és érrendszeri betegeknek különösen fontos, hogy vitaminokban, tápanyagokban, ásványi anyagokban és fehérjékben gazdag ételeket fogyasszanak, ebben az időszakban táplálékkiegészítők formájában is. Elsősorban a C- és a D-vitamin, valamint a cink fogyasztása elengedhetetlen. Aki hosszú ideig elhanyagolta egészségét, csak remélheti, hogy legalább szigorú házi karanténnal és a kapcsolattartás minimalizálásával megvédheti magát. A fertőzést gyakori, legalább 30 másodpercig tartó kézmosással, szájmaszk viselésével kerülhetjük el. Aki köhög vagy tüsszög, akár négy méterre is eljuttathatja a vírust. Ha nem túl magasan lakunk, ne használjuk a felvonót, inkább gyalog menjünk fel az emeletre. Rendszeresen fertőtlenítsük a felületeket, tartsuk tisztán a lakást. Feleslegesen ne nyúljunk az arcunkhoz, s ha nem érezzük magunkat jól, maradjunk otthon.