Európában Szlovákia az egyik legrosszabb

Bécsben az elmúlt napokban nemzetközi találkozót tartott a kullancs okozta agyhártyagyulladást kutató szakemberekből álló nemzetközi csoport. Az európai hírű szakemberek véleményt cseréltek a betegségről, előfordulásáról és a betegség megelőzéséről. Az adatok szerint a legveszélyeztetettebb országok a balti és a közép-európai országok. Szlovákia az első 10 ország között szerepel.

„Európában évente 10 ezer vírusos agyhártyagyulladásban szenvedő beteg kerül kórházba. Egyre többen betegszenek meg, s ha a következő évtizedben nem növekszik a védőoltásban részesülők száma, kétszer annyi beteg lesz, mint most. Szlovákiában – 1974-hez viszonyítva – a növekedés 238 százalék, közölte az osztrák dr. Michael Kunze professzor. Ausztriában a lakosság 85, Németországban 20 százalék körül mozog a védőoltásban részesülők aránya, ami a masszív felvilágosítás eredményeként könyvelhető el. Szlovákiában a lakosság nem egész egy százaléka él a védőoltás lehetőségével.

A legkritikusabb a helyzet Litvániában, ahol az elmúlt évtizedekben a növekedés 1000 százalékos volt. Eléggé elszomorító a statisztika Finnországban, Oroszországban, Lengyelországban, Észtországban, Svédországban, Németországban, Svájcban és Magyarországon. Az elmúlt években a szakemberek fertőzésgócokat lokalizáltak Norvégiában, Görögországban, Olaszországban, Mongóliában és Japánban.

Különösen veszélyes lehet a vírus az 50 évnél idősebb emberek esetében. A tanulmányok azt mutatják, hogy az idősebb emberek a gyengébb immunrendszer következtében nehezebben viselik a betegséget, a kórházi kezelés is hosszabb, a következmények is drámaiabbak, mint a fiatalok esetében. Esetükben az elhalálozás 15-ször magasabb. A kullancs okozta agyhártyagyulladás lázzal járó betegség, amely a központi idegrendszert támadja meg, s utána tartós következmények maradnak, de halált is okozhat. A vírus a rágcsálók, vadak, szarvasmarha, kutyák, macskák testén él. A betegség alattomosan két szakaszban zajlik le. Az első szakasz a lappangási idő után kezdődik, s 28 napig tart. Tünetei az influenza tüneteihez hasonlítanak. A beteg fejfájásra, magas lázra, ízületi és izomfájdalomra, emésztési zavarokra, gyengeségre panaszkodik. Néhány nap vagy hét múlva javul a beteg állapota. A tünetmentes időszak 1-20 napig tart. Ekkor következik a második szakasz, amikor a tünetek megismétlődnek, de erősebben. Ráadásul az elszaporodó vírusok bekerülnek a központi idegrendszerbe, ahol az idegsejteket károsítják. A vírus csaknem mindig agyhártyagyulladást és agygyulladást okoz, de erőssége különböző.

A több hetes kórházi kezelést igénylő betegség hetekig, hónapokig tarthat, de némely következménye örökre megmaradhat. Fejfájás, összpontosítási zavar, kimerültség, depresszió, bénulás léphet fel. Az esetek 1-2 százaléka halállal végződik. Az egyedüli hatékony védelem az idejében elvégzett védőoltás. (l-s-ki)