Észrevétlenül és gyorsan támad a meningokokkusz

Nemegyszer halállal végződik, mégpedig az első tünetek megjelenését követő 24 órán belül. Körülbelül minden ötödik, az agyhártyagyulladást túlélt betegnek tartós károsodása van, tíz közül egy a leghatásosabb kezelés ellenére is meghal. Legnagyobb veszélyben a csecsemők, a serdülők és a fiatal felnőttek vannak.

Az agyhártyagyulladás (meningitis), régies szóval agyláz, az agyhártyának vagy agyburkoknak, azaz a központi idegrendszert körülvevő hártyáknak a gyulladásos megbetegedése, ami súlyos, életveszélyes állapot, és sürgős orvosi beavatkozást igényel. Gyógyulás után is nagyon gyakran visszamaradó idegrendszeri károsodást okozhat az agyhártyák ös?szenövése, hegesedése.

Az agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó Neisseria meningitidis baktérium emberről emberre cseppfertőzéssel, a baktériumhordozó emberrel való érintéssel terjed. Átmenetileg a felső légutakon telepszik meg, rendszerint néhány hónapig tartózkodik ott, majd spontán elpusztul. Becslések szerint az európai népesség 10 százaléka baktériumhordozó, miközben neki semmilyen betegséget nem okoz. Ez azzal magyarázható, hogy a szervezet a baktérium jelenlétére ellenanyag termelésével reagál. Vagyis a baktériumhordozó ugyan nem betegszik meg, de a környezetében lévőket könnyen megfertőzheti, és súlyos betegséget okozhat nekik. Ebből a szempontból a legnagyobb veszélyben a hordozóval közös háztartásban élők vannak. A fiatalok által an?nyira kedvelt közösségekben is nagy a fertőzésveszély. Az influenzára emlékeztető súlyos betegség nagyon gyorsan halad előre. Lappangási ideje 3-4 nap. Tünetei közé tartozik a rendkívül erős fejfájás, a nyakmerevség, a hirtelen magas láz és a megváltozott elmeállapot. Egy elemzés szerint minden tünet egyszerre a fertőzés okozta agyhártyagyulladás eseteinek csak körülbelül 44%-ában jelenik meg. A kezdeti tünetek nem jellegzetesek, akár az influenzával is összetéveszthetők. Egyéb jelek is utalhatnak agyhártyagyulladásra, mint például a fényiszony, a hangiszony, az idegesség, a delírium, kisgyermek esetében görcs, hat hónaposnál fiatalabb csecsemőnél a kutacs megduzzadása.

A baktérium által okozott betegségre jellemzően gyorsan terjedő, kék és lila színű pontokból álló bőrvérzéses kiütés előzi meg a többi tünetet. Ez rendszertelenül terjed a csípőn, a lábszárakon, a kötőhártyán és olykor a beteg talpán és tenyerén. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell vinni a beteget, mert minden perc számít. További figyelmeztető jel lehet az arc megduzzadása, majd a belső vérzés. Mivel nehéz eldönteni, hogy influenzáról vagy meningokokkusz-fertőzésről van-e szó, a beteg rendszerint későn kerül orvoshoz. Ilyenkor a legjobb gyógyszerek ellenére is már csak korlátozottak a lehetőségek arra, hogy megmentsék a beteg életét. E súlyos fertőzés elkerülésének leghatékonyabb módja a védőoltás.