Ereink ősszel kissé megpihennek...

Bár az állatok egész életüket lábon töltik, visszértágulat nem fordul elő náluk. Ál­landó mozgásban vannak, keresik az élelmet. Az ülőmunka és a túl bőséges táplál­kozás a magyarázat arra, miért van az, hogy az iparilag fejlett or­szágokban oly sok embernek rontja az életminőségét a visszér­tágulat. Közvetlenül halálos is le­het, ha például amputálni kell a lábat. „A visszértágulat az egyik leggyakoribb civilizációs beteg­ség, a népesség 60 százalékát érin­ti, főleg a nőket” – mondja Vladi­mír Šefránek angiológus. Lénye­ge: ahelyett, hogy a vér visszafelé folyna a szív felé, az alsó végta­gokban pang és ott felgyülemlik. Oka az érbillentyű károsodása vagy az érfal kitágulása. „Ha meg­nő az erekben a nyomás, a visszér kitágul, és tágulat, varix alakul ki” – teszi hozzá.

Miért veszélyes?

Bár első látásra csak esztétikai vagy kozmetikai hiba, ám ez nem igaz. Ha nem kezdik el időben a kezelést, súlyos problémákat okozhat: trombózis, érelzáródás alakulhat ki, szövődményként gyulladás, vérzés, a környék szö­veteinek elhalása, majd lábszárfe­kély alakulhat ki. Nagyon súlyos szövődmény a tüdőembólia, ami potenciálisan halálos betegség. A nem látható visszértágulatok jel­legzetes tünete a nehéz láb szind­róma, az éjszakai lábszárgörcs, a lábdagadás, látható jelei a seprű­vénák, bőrelszíneződés, kékes vagy göbös erek, amelyek kiemel­kednek a bőrből.

Gyógyszerek az érfal feszességére

A visszértágulatok konzervatív kezelési módjának fő elemei a gyógyszerek, úgynevezett veno­farmatikumok használata, ame­lyek fő célja a gyulladás csökken­tése, a kapillárisok áteresztőké­pességének csökkentése és az ér tónusának javítása. Enyhülést hozhatnak és megakadályozhat­ják a dagadást, de a visszértágula­tot nem gyógyítják és nem akadá­lyozzák meg továbbiak kialakulá­sát. Az orvos által felírt gyógysze­rek mellett vény nélkül kapható, diosmin és hesperidin tartalmú étrend­kiegészítőket is lehet szed­ni. Ezek mikronizált, vagyis kis molekulájúak, amelyek könnyeb­ben bejutnak a szövetekbe és job­ban hasznosulnak – mondja Júli­us Muranský sebész.

Főleg nyáron

Az ajánlott használat hossza egyé­nenként változik, rendszerint hosszú ideig vagy az élet végéig kell szedni, de főleg nagy terhelés idején. A visszértágulatok állapota általában nyáron romlik, mert na­gyobb teher nehezedik rájuk. Ha semmilyen tünetet nem tapasztal a beteg, nincs értelme szedni az ér­gyógyszert, mert a betegséget nem lehet megelőzni vele, sőt kont­raproduktív lehet, ha a fájó lábat fáslizza.

Fáslizás

A kompressziós kezelés szokásos eljárás a visszértágulatok eseté­ben. A gyulladt eret fáslizással vissza lehet nyomni és javítani le­het állapotán. Így elzáródik a gyulladt ér, és a probléma megol­dódik. Ám ez a módszer nem mindig eredményes. (Főleg, ha a fáslizás mellett antivirotikumokat is szed.) „Mivel ezek a szerek erő­sítik az érfalat, az ellenáll a fásli nyomásának, és az ér nem tapad össze. Bár a beteg ezzel a gyógy­szerrel jobban érzi magát, de visszértágulatok képződnek, ame­lyeket fáslizással már rég el lehe­tett volna tüntetni” – magyarázza Muranský doktor. Sokaknak kényelmetlen a komp­ressziós térdharisnya, harisnya vi­selése. Olyan érzése van, hogy túl kicsi és nagyon összeszorítja a lá­bat? Épp ez a cél. Főleg arra szol­gál, hogy az összenyomott érben felgyorsuljon a véráramlás, ne pangjon benne a vér, javuljon a környező szövetek oxigénellátása, és így a láb nem fog fájni. A vér­rögképződés veszélye is csökken. „A műtéten kívül ez a visszértágu­lat kezelésének leghatásosabb módja. Az egészségbiztosítók évente két kompressziós harisnyát fizetnek” – mondja a sebész.

Mi a lábszárfekély?

A boka és a térd között kialakult szövetelhalás, bőrkárosodás a láb­szárfekély, amit az okoz, hogy az erekben felgyülemlik a vér, és megnő az érfal áteresztőképessé­ge. Ez a kezeletlen visszértágulat súlyos következménye. Először a bőr megpirosodik, majd ekcéma, később nedvező fekély alakul ki rajta. Körülötte bőrfesték képző­dik, a szőrzet eltűnik, a láb fáj. Kezelése sokáig tart, elasztikus kötést vagy kompressziós haris­nyát kell viselni. Egyik szövőd­mény a gyulladás és az érelzáró­dás, ami halálos is lehet. A népes­ség egy százalékát érinti, de 70 év felett 100 ember közül már 4­5 embernél alakul ki lábszárfekély.

Az erek ultrahangos kivizsgálása

Feltérképezi a vér áramlásának gyorsaságát az erekben. Ha kiderül az érbetegség, és a konzervatív ke­zelés, elsősorban a testsúly csök­kentése, a kompressziós harisnya viselése vagy a gyógyszerek szedése nem segít, az orvos invazív beavat­kozást vagy műtétet javasol.

Egészséges tanács

A lábszárizmok izompumpáját erősíthetjük, ha hanyatt fek­szünk, felemeljük a lábat és a láb­fejjel körözünk, mozgatjuk jobb­ra, balra, előre és hátra, a lábfejet a falnak támasztjuk. Járjon lábuj­jon és sarkon, lépcsőzzön.

Martina Palovčíková
Zdravie