Egész életben hasznos a zöldség­ és gyümölcsfogyasztás

A Circulation folyó­iratban jelent meg az a tanulmány, amely elsőként mu­tatott rá, hogy a zöldségek és gyümölcsök rendsze­res napi fogyasztása nem csupán rövid távon, hanem egész életen át tartó előnyökkel jár. Fontos meg­jegyezni: a kutatók rámutatnak, hogy bizonyos mennyiséget na­ponta meg kell enni az egészség megőrzéséhez, amely aztán hosz­szabb életet eredményezhet. Konkrétan az a jó – ajánlják –, ha naponta két adag gyümölcsöt és három adag zöldséget eszünk.

A következtetések

Számos tanulmány adatainak, kö­zel kétmillió észak­ és dél­ameri­kai, európai, ázsiai és ausztráliai személy részletes táplálkozási szo­kásainak több évtizedig tartó elemzésével és az elhalálozások is­meretében jutottak végkövetkezte­téseikhez. Meg kell jegyezni, hogy a kutatás indulásakor a résztvevők közül senki sem volt szív­ és ér­rendszeri beteg, daganatos beteg vagy cukorbeteg.Mint kiderült, a többféle zöldséget és gyümölcsöt fogyasztók között alacsonyabb volt az elhalálozási arány. Kivételt a keményítőtartal­mú zöldségek – például a borsó és a kukorica – képeztek. A burgonya­és gyümölcsléfogyasztás nem füg­gött össze a teljes és az ok­specifikus elhalálozással. Akik napi két adag gyümölcsöt és három adag zöldsé­get ettek, és különféle betegségek­ben szenvedtek (például rákban, sztrókban, légúti betegségben), el­térő arányban, de jelentősen alacso­nyabb volt a halálozási kockázat mint azoknál, akik nem ettek ennyi gyümölcsöt és zöldséget. Ugyanak­kor az is kiderült, hogy az ajánlott napi mennyiségnél több zöldség és gyümölcs elfogyasztása lényegében nem csökkentette tovább a halálo­zási kockázatot. Dong D. Wang epidemiológus és táplálkozási szak­értő, a tanulmány vezetője szerint azt is megállapították, hogy „nem minden zöldség és gyümölcs egy­formán előnyös, pedig a jelenlegi étrendi ajánlások általában minden gyümölcs­ és zöldségfajtára így utalnak, beleértve a keményítőtar­talmú zöldségeket, gyümölcsleve­ket és a burgonyát is”. A sok béta­karotint és C­vitamint tartalmazó zöldségek (például a sárgarépa, a spenót, a saláta és a kelkáposzta) és gyümölcsök (citrusfélék, bogyós gyümölcsök) viszont kifejezetten előnyöseknek bizonyultak.

Egyre többen táplálkoznak rosszul

Jól hangzik, hogy naponta kétszer együnk gyümölcsöt, háromszor pedig zöldséget. Csakhogy a való­ságban ez messze nincs mindig így. A rohanó életmódot folytatók nem hogy zöldséget és gyümölcsöt nem esznek, hanem már azt sem tartják szem előtt, hogy naponta ötször kellene enniük, persze keve­set. Míg óvodáskorunkban tényleg naponta ötször ettünk, és sohasem túl sokat, ráadásul eleget mozog­tunk, addig felnőttként különféle okokra hivatkozva egyre ritkábban tartjuk magunkat az említett sza­bályhoz. Az emberek nagy része rendszertelenül eszik, napközben a nagy rohanásban néha bekap egy­egy falatot. Máskor viszont egy­szerre túl sokat eszik, s nem éppen egészséges ételt.

Legyen mindenki számára elérhető

A szegénységben élőknek, akiknek száma világszerte napról napra gyarapszik, egyszerűen nincs esé­lyük arra, hogy a tudósok által ja­vasolt mennyiségű, minőségű éte­lekhez jussanak, beleértve a zöldsé­get és a gyümölcsöt is. Ez ugyanis nagymértékben a pénz kérdése. Pedig milyen jó lenne, ha az egész­séges táplálkozás mindenki szá­mára elérhető lenne, és a Földön egyetlen embernek sem kellene azon gondolkodnia, hogy mit en­gedhet meg magának.