A sokarcú fájdalom

Bár a közhiedelem szerint a krónikus fájdalom a rákbetegeket jellemzi, felmérések igazolják, hogy a gerincbántalmakban, migrénben vagy reumában szenvedők életét is elviselhetetlenné teszi.

Az európai országok lakosainak egy harmadának naponta fáj valamilye, s az általános orvosi rendelőt felkereső betegek 80 százaléka tarthatatlan fájdalomra panaszkodik. Az orvos első feladata mindig az, hogy megkeresse a fájdalom okát. Abban az esetben is törekedni kell megszüntetésére, ha a vizsgálatok nem mutatnak ki semmi kórosat. A fájdalom csillapítására számos módszer van – hangsúlyozta dr. Dušan Broďáni szakorvos. Attól függően, hogy milyen típusú a fájdalom – ha daganat okozza – azonnal gyógyszeres fájdalomcsillapítókat adnak a szenvedőnek, ám ha szervi baj következménye, enyhébb eljárásokat alkalmaznak.

A WHO útmutatása

Közel 20 évvel ezelőtt a WHO kiadott egy általános útmutatót a fájdalomcsillapításról, a legkíméletesebb kezelésektől a legerőteljesebbekig. Mert ha nem daganat okozta fájdalomról van szó, először a hagyományos módszerek (masszázs, gyógyfürdő) ajánlottak, ezt követik a gyengébb, és szükség esetén az erősebb szerek. Nem titok, a fájdalom kezelésének gazdasági vonzata is van, 16 európai országban egy év alatt 5 millió munkanapot töltöttek betegállományban a szenvedők. „Tudatosítjuk, a fájdalom szubjektív érzés, nagyságát mérni nem lehet, de az orvos kötelessége a szakszerű és gyors segítségnyújtás. A nem daganatos betegség okozta fájdalom járványszerűen terjed, a középkorúak 50 százaléka nem egy, hanem többféle fájdalommal küzd” – ismertette a helyzetet dr. Igor Martuliak, a fájdalomkutatásra és gyógyításra szakosodott szlovákiai társaság elnöke, majd kifejtette: úgy, ahogy a cukorbeteg élete végéig inzulinkezelésre szorul, a krónikus fájdalomtól szenvedőnek – akár élete végéig – ugyancsak esélyt kell adni a kínok enyhítésére. Néha megoldást jelent a sebészeti beavatkozás, ám az esetek zömében gyógyszeres kezelésre van szükség, de a nem múló fájdalom enyhítésére morfinszármazék is alkalmazható. Tévhit, hogy a szenvedő függővé válik az erős fájdalomcsillapítótól. – A kezelést algeziológus szakorvosra kell(ene) bízni, ám annak ellenére, hogy az országban 43, fájdalommal foglalkozó rendelő működik, a hálózat nem megfelelő, s ugyancsak kevésnek tűnik a fájdalom kezelésére szakosodott kórházi osztályok száma is.

Az orvos felelőssége

Követelmény, hogy a 2-3 hetet is meghaladó krónikus fájdalom esetén az orvos ne nyugodjon bele, hogy csak degeneratív elváltozások okozzák, hanem célzott vizsgálatokkal zárja ki az esetleges rosszindulatú daganatot (pl. krónikus válltáji fájdalmat nem ritkán a tüdőcsúcsban lévő daganat okoz, derékfájdalmat hasnyálmirigy-daganat, vesedaganat idézhet elő). A helyes diagnózis késői felállítása megpecsételheti a beteg sorsát.

Az általános orvosoknak is ismerniük kell a korszerű készítményeket, és indokolt esetben habozás nélkül megfelelő dózisban kell rendelni a betegeknek. A világon teljesen elfogadott, hogy szükség esetén a kábító fájdalomcsillapítókat nemcsak a daganatos betegeknek, hanem bármilyen krónikus fájdalomban szenvedőknek is elrendeljék, mert ezzel nagymértékben javítják az érintettek életminőségét. (péterfi)

Alapvető emberi jog

Fájdalom miatt kevés ember hal meg, ám nagyon sok betegnek kíséri a haláltusáját. Alapvető emberi jog a tartós fájdalom enyhítése, hiszen ma már egyre korszerűbb szerekkel enyhíthető a szenvedés – állítják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői, akik szerint az esetek 90 százalékában hatásos lehet a fájdalom elleni terápia. Mivel a fájdalom nem mérhető, a még elviselhető szint mindenkinél más, ezért szükséges az orvos és beteg közötti párbeszéd. Az algeziológiai rendelőkben dolgozó szakorvosok nemcsak a fájdalom eredetét keresik meg, hanem a rendelkezésre álló korszerű szerekből a leghatásosabbat választhatják ki. Bizonyos esetekben enyhülést hozhat az elektro- és mágneses kezelés, az akupunktúra, esetleg a homeopatikumok kombinációja, a legkorszerűbb viszont a fájdalomcsillapító ragtapasz, például a Durogesic. Nemcsak azért, mert a hatóanyag a bőrön át folyamatosan jut a szervezetbe, és elég három naponként cserélni, hanem azért is, mert nem terheli meg a szenvedő gyomrát. A megfelelő, korszerű gyógyszerezés nem lehet anyagiak kérdése, a betegek életminőségének javítása a fontos.