A nők féltett kincse

Korunk öntudatos asszonya rendszeresen megvizsgálja melleit. Az esetek több mint 90 százalékában éppen ők azok, akik először veszik észre, ha valamilyen rendellenesség van kialakulóban.

Ennek azonban van árnyoldala is, ugyanis minden parányi mellfeszülés, nyomásérzékenység vagy csomó mélységes aggodalmat, szorongást vált ki belőlük. A ráktól való páni félelem miatt pedig sokszor vonakodva keresik fel az orvost.

Következő írásunkkal minden nőnek szeretnénk segíteni, így közreadjuk, hogy mely tünetek mellfeszülés, fájdalmak, csomók esetében mi is a teendőnk egészségünk érdekében.

Mellfájdalom a menzesz táján

A menstruációs ciklus második felében feszülés és kisebb-nagyobb fájdalmak lépnek fel. Ezek a vérzés megindulásával enyhülnek. Ilyenkor az emlő és a bimbó nyomásérzékeny, feszül és keményebb is, mint egyébként.

Az emlő túlérzékenyen reagál a ciklus második felében fellépő hormonális változásokra: ilyenkor az emlő fokozott mennyiségű vizet vesz fel. Jóllehet ezek a fájdalmak kellemetlenek, de semmi esetre sem utalnak az emlő rosszindulatú elváltozásaira.

Csomó a mellben?

Az emlő állományának ezt a krónikus elváltozását masztopátiának nevezzük. Az asszonyok egyharmadánál fellelhető kisebb-nagyobb mértékben. Leggyakrabban a 20-50 éves korúaknál fordul elő. Az érintettek 70-80 százalékánál cisztás masztopátiáról van szó. Ezek a csomócskák a menstruációs ciklus folyamán változtatják a nagyságukat, és a periódus előtt fájdalmas duzzanatokat okoznak.

Valószínűleg az ösztrogén és a gesztagén közötti egyensúlyhiány okozza a masztopátiát. Ilyenkor a peteérés idejére tehető „átalakulási folyamat” zavart szenved.

A masztopátiáknak több mint 90 százaléka veszélytelen, minthogy a mirigyszövet sejtjei semmilyen (70 százalék), vagy igen csekély (20 százalék) elváltozást mutatnak.

Jóindulatú csomók

Az emlőt alkotó mindhárom szövetben képződhet tumor. A tumor szó ne rettentsen meg senkit, hiszen az orvostudomány minden sejtszaporulatot, még az ártatlan jóindulatú csomókat is tumornak nevez. A zsírszövetből kiinduló tumor a lipóma, a kötőszövetből eredő a fibroma, a kötő- és mirigyszövet jóindulatú tumora pedig fibroadenoma. A lipómától eltekintve, amely főképpen az idősebb asszonyoknál jelentkezik, a jóindulatú emlőtumorok gyakran már a pubertáskorban keletkeznek, de leginkább a 30 év alatti nőket érinti. Ennek oka az, hogy ebben a korban az emlő különösen „aktív”, jelentős változásokon megy keresztül.

Mennyire veszélyes?

A jóindulatú emlőtumorok nem válnak rosszindulatúvá, előfordulásuk nem növeli a rák kialakulásának veszélyét! Az emlőrák csak a tejjáratokból (85 százalékban) vagy a mirigyszövetből (15%-ban) keletkezik.

Puha folyadéktömlők

A mellcisztát lapos, folyadékkal telt ballonként képzelhetjük el. Menstruáció előtt gyakran igen fájdalmas, akár mandarinnagyságúra is megnőhet. Minden emlőben termelődik kis mennyiségű folyadék, ami azután a tejjáratokban észrevétlenül kiválasztódik az emlőbimbón át, vagy felveszi az emlőszövet. Ha ez a folyadék egy helyen felhalmozódik, cisztát képez.

A ciszták nem adnak okot aggodalomra, ultrahanggal jól kimutathatók, s így időközönkénti ellenőrzésük nem jelent problémát. Ha a ciszták panaszt okoznak, ki kell üríteni őket. Ezt szinte fájdalommentesen el tudják végezni az orvosok. Ha azonban a ciszta ezután többször is újból megtelne, jobb, ha műtéti úton válunk meg tőle.

Csalfa emlőfájdalmak

Bizonytalan fájdalmak az emlőalapon, fájdalmas, húzó érzés a melltől a hónaljárok irányába, bőrpír ezek a tünetek olyan okokra is visszavezethetőek, amelyeknek semmi közük sincs az emlő megbetegedéséhez. Például egy rosszul fekvő melltartó, sportolás utáni izomláz, megfázás utáni nyirokkeringési panaszok, mosó- és mosdószer-allergia mind-mind fájdalmat és irritációt válthat ki a mell területén.

Olyan melltartót kell viselnünk, amely a melleinket alátámasztja, de nem páncélként szorítja. A sportolásnál átmenetileg valamivel könynyebb edzéseket tartsunk, amíg a mellizmaink fájdalommentessé nem válnak. A bőrvörösséget például körömvirágkrémmel gyógyíthatjuk. A gyulladásba jött hónalji nyirokcsomónál ügyeljünk arra, hogy megfázásunk elmúltával újból puhává váljanak, ha ez nem történik meg, forduljunk orvoshoz. A gyulladás enyhítésére esetleg enyhe körkörös nyirokmasszázst is végezhetünk.

Kik a veszélyeztetettek?

Az utóbbi évek megfigyeléseiből egyértelművé vált, hogy a káros környezeti hatások és a felgyorsult élettempó miatt az emlődaganat rizikója már az egyre fiatalabb nőket is fenyegeti. Szerencsére a korai diagnózis kedvezően befolyásolja a gyógyulás esélyét, éppen ezért van szükség arra, hogy a hölgyek rendszeresen, minden hónapban egyszer alaposan megvizsgálják melleiket.

Mi történhet daganat esetén?

Műtét: ilyenkor a daganatos elváltozást kiműtik az emlőből. Ha ez valami miatt nem lehetséges, gyakran az egész emlőt eltávolítják a környező nyirokcsomókkal együtt. A radikális emlőműtétek hosszú távú eredményessége igen kérdéses. Az elmúlt években ezért egyre elterjedtebb a daganat eltávolítására szorítkozó „takarékos” műtét.

Sugárkezelés: ezt a gyógymódot akkor alkalmazzák, ha a rosszindulatú daganatot már eltávolították az emlőből. Ilyenkor azt a részt, ahonnan a tumort kioperálták, foton-, elektron- vagy gammasugárzással kezelik. Célja, hogy a beteg szervezetében esetleg még meglévő rákos sejteket elpusztítsák.

Kemoterápia: ez a gyógymód az egész szervezetre hatással van. Ilyenkor intravénásan vagy tabletta formájában olyan anyagokat juttatnak a beteg szervezetébe, amelyek hatására a gyors növekedésű sejtek – sajnos nem csupán a rákosak – elpusztulnak. Ezért komoly mellékhatásokkal kell számolnunk, immunrendszeri, máj-, vese-, szívkárosodás, emésztési zavarok, legyengülés, fogyás, étvágytalanság. Intenzívebb kezelések után nem ritka újabb, teljesen más szövettani típusú daganatok és áttétek keletkezése.

JÓ TUDNI!

Az emlőrák 5 százaléka génkárosodás következménye, ami örökölhető is. Eddig két gént találtak, ami ezzel összefüggésbe hozható: BRCA1 és BRCA2 nevűt. Mikor érdemes elvégeztetni a génvizsgálatot? Ha

a családban legalább két nőnél volt emlő- vagy petefészekrák;

az egyik női családtagnál 30 éves kora előtt fejlődött ki emlőrák;

valamelyik női rokonnál 40 éves korában vagy az előtt kétoldali emlő vagy petefészekrákot találtak;

egyik közeli férfi családtagnál mellrák keletkezett.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?