„A középút híve vagyok”

„Naponta átlagosan kb. ötven beteggel találkozom, s azért ha valaki belép az ajtón, az ember már meg tudja saccolni.” A doktornő, aki épp szabadságát tölti, beszéd közben néha köszörüli a torkát. A kertben tett-vett, s azt mondja, valószínűleg a por irritálja. „Prágai egyetemista koromban a belgyógyászati asszisztensünk mondogatta, hogy a beteget onnantól kezdve kell figyelni, hogy belép az ajtón, mert az is része a diagnosztikának. Már abból is meg lehet ítélni sok mindent. Szeretek odafigyelni az emberekre, nem csak a látószervükre, de rajta keresztül sok betegséget is meg lehet állapítani. A szervezet különböző problémái a szemen is kiütköznek.”

Érvényes a mondás, hogy a szem a lélek tükre? „Részben igen. Egy példa: régen a kereskedők úgy állapították meg, hogy valakinek tetszik-e az áru, vagy sem, hogy a szemét figyelték. Pozitív érzés esetén kitágul a pupilla, ha negatív a hatás, akkor összeszűkül, mert a tág pupilla a szimpatikus idegrendszer ingerlésére utal, míg a szűk a paraszimpatikuséra. De azért ez sem általánosítható, esete válogatja.”

Vannak kuruzslók, akik a szemből olvasnak. Kiolvasható a betegség? „Bizonyos tünetek utalnak rá. Ezért küldik a belgyógyászok szemfenék-vizsgálatra a betegeket. Szemtükrözéskor látjuk az ereket, ebből meg lehet állapítani az érelmeszesedés, de a magas vérnyomás, a cukorbetegség mértékét is. Ha bejön a páciens a rendelőbe és csillogó, nagy szeme van, akkor az ember rögtön odafigyel, ez tipikus tünete a pajzsmirigy-túltengésnek. A szervezet gyulladásos fókuszaira utalnak a szem gyulladásos megbetegedéseinek különböző formái. Ezért szoktam ajánlani többször is a vérvételt, ezt-azt jó megnézni a betegnél. Sajnos, néha be is igazolódik. Jobban örülök, ha azt mondják, nincs baj, egészséges az illető.”

Genetikai örökség, hogy jó a szemünk, vagy gondoskodás is van benne? „Nagy részben genetika. Általában ha van a családban távol-, rövid- vagy tompalátó, szemtengely-ferdüléses, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy ez előjön az utódoknál is. De ez sem százszázalékosan érvényes, néha a gének szerencsésen kombinálódnak. Lényeges a genetika, de az életvitel is befolyásolja, nem csak a szemet, de az egész szervezetet is. Gondolok itt az érproblémákra, a magas koleszterinszintre, de a stressz is hatással van.”

Úgy általában jobban odafigyel egy szakorvos, hogy jómaga vagy a családja tagjai e téren rendben legyenek, vagy itt is érvényes, hogy egy szabónak nincs új ruhája? „Igyekszem odafigyelni, hogy otthon egészségesen táplálkozzunk. Követem a szaklapokban az egészséges táplálkozásról szóló cikkeket, a legújabb kutatási eredményeket. Lépésekben próbálom racionalizálni az étrendet, inkább olívaolajjal főzök, mellőzzük a zsírokat, kevesebb cukrot eszünk. A férjem nem szeret sózni, amikor a családunkba került, édesanyám is sótlanabbul kezdett főzni. Az igazság az, hogy én az arany középutat szeretem, nem a szélsőséges dolgokat. Bizonyos esetekben probléma volt azokkal, akik mindenféle diétákat alkalmaznak. Legyengül az immunrendszerük, és jobban eluralkodnak rajtuk a vírusos gyulladások. Én inkább a biotermékek híve vagyok, a férjem sem kedveli a túl zsíros ételeket. Édes italok helyett ásványvizet vagy tiszta vizet iszunk, kólát csak akkor veszek, ha látogató jön.”

A technika vívmányai nem tesznek jót a szemünknek, a tévétől, a számítógéptől sokat szenved. „Az utóbbi időben sokkal több szemproblémával találkozom. Az ember arra született, hogy távolba nézzen, ezzel szemben most a szemünket főleg közelre használjuk – számítógép, írás, televízió. Mivel ez a változás az evolúciós fejlődés szempontjából gyorsan történt, az emberi szervezet még nem alkalmazkodott hozzá. Sokan jönnek a rendelőbe ilyen panaszszal, sokszor nem beteg a szem, csak fáradt, sőt az egész ember fáradt. Mindenki kevesebbet mozog, nem megfelelő a testtartás, a táplálkozás, nagy a stresszhatás, ezáltal a szem is jobban meg van terhelve. Ez a panaszok oka. Ilyenkor szemcseppeket írok fel, ha a képernyő előtt ül valaki, vagy légkondicionált helységben tartózkodik, a szeme is jobban kiszárad.”

Azt mondja, párkányi magánrendelőjében is tapasztalta, hogyan kell beállítani a képernyőt, hogy minél kevésbé fárassza a szemet. Bár – nem csak a szeme, ő maga is elfárad. „Tíz évvel ezelőtt, amikor még kórházban dolgoztam, sokkal több mindent voltam képes elvégezni délután, amikor hazaértem. Most fizikailag fáradtabb vagyok, mert kevesebb a mozgás is - beülök az autóba, és megyek. Határozottan nem jó ez az életmód. Azért igyekszünk biciklizni, úszni, ha csak lehet, megy az egész család. Sportos beállítottságú a tizenöt éves fiam is. Nagyon lényeges a pozitív hozzáállás. Ha mindent megteszünk azért, hogy mások is jól érezzék magukat, akkor ez ránk is visszahat. Ha viszont valaki másokhoz negatívan viszonyul, saját magát is megbetegíti – én legalábbis ebben hiszek.”