A gyerekek egyötöde diszlexiás

A tanulási zavarok általános figyelmi funkciókban és ezek használatában – beszédkészség, olvasási készség, íráskészség és számolási készség (diszlexia, diszgráfia, diskalkúlia) – mutatkoznak meg. Az említett zavarokat természetesen nem soroljuk az értelmi fogyatékosság kategóriájába.

A népesség kb. 15 %-a nevezhető így hátrányos helyzetűnek. A legnagyobb figyelmet a diszlexiának szentelik, mert az összes zavar közül a nagyobb mértékben fordul elő. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy az iskolaköteles gyerekek 1/5-e küzd ezzel a problémával. Ehhez többek között viselkedési zavarok is társulhatnak, mint például a túlzott mozgékonyság.

A tanulási zavarok diagnosztizálását akkor kell kérni, ha a gyerek tanulmányi eredménye olyan tantárgyakból mint pl. az olvasás, írás és számolás, nem éri el a megkövetelt szintet. Ehhez elsősorban az kell, hogy a pedagógus felfigyeljen a zavarra, de nem elhanyagolható az iskolapszichológus hozzáállása sem. A diagnosztizálást a gyógypedagógiai tanácsadóban végzik és két részből, mégpedig pszichológiai és gyógypedagógiai részből áll. A későbbiekben elengedhetetlenek a gyógypedagógus tanácsai és foglalkozása a tanulóval. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekek száma egyre növekszik, de sajnos, a probléma megoldása még kezdetleges stádiumban van. Az iskolák érdeklődése a robléma megoldása iránt viszonylag kicsi. Nem minden iskola képes megfelelő tanulási feltételeket nyújtani ezeknek a gyerekeknek. Összehasonlítva a szomszédos országokkal, nálunk rosszabb a helyzet. Kevés a megfelelő szakember, problémát jelent tovább az iskolák nem megfelelő felszereltsége is. A lehetséges megoldások közül az integrált oktatás megvalósítása az egyik legjobb. Az integrált oktatás első lehetősége szerint a szülők közlik az iskola igazgatójával gyermekük diagnózisát, amely alapján az iskola a tanuló részére speciális képzést biztosít. A pedagógusok a tanulót képességeihez mérten értékelik. A tanuló emellett rendszeresen látogatja a gyógypedagógiai szaktanácsadót. A második lehetőség szerint a tanulót az általános iskola osztályába sorolják, de szintén nyilvántartják a gyógypedagógiai tanácsadóban, és individuális tantervet dolgoznak ki számára.

A harmadik lehetőség az, hogy beírják az általános iskola speciális osztályába, ahol gyógypedagógus foglalkozik vele.

A gyógypedagógus segítségével az említett tanulási zavarok korrigálhatóak és sikeresen fejleszthetőek a tanuló más egyéni adottságai, mint pl. a sport-, zenei, képzőművészeti tehetség, stb. Érdekességként megemlíteném, hogy a jelenlegi svéd király is diszlexiában szenved.