Édes élet cukor nélkül

Ezért egy-egy étkezéskor kevesebbet ehetnek, egyszerre csupán kisebb szénhidrátmennyiséget fogyaszthatnak. Sok cukorbetegnél az inzulintermelés, vagy a termelődő inzulin hatása oly mértékben károsodott, hogy ha kívülről nem juttatnának be inzulint, a sejtek éheznének, miközben a táplálék formájában elfogyasztott szénhidrát a vérben magas cukorszintet eredményezne. Inzulint kapó cukorbetegeknek figyelembe kell venniük az alkalmazott inzulinok hatásgörbéjét, és ennek megfelelően kell megtervezniük az étkezések számát, időpontját, szénhidráttartalmát. Összefoglalva tehát tudatosabb táplálkozásról van szó.

Minden cukorbetegnek személyre szabott étrendre van szüksége. Mit jelent ez?

A táplálék energiatartalma a normál tápláltsági állapot elérését szolgálja. Elhízás esetén kevesebb energiát tartalmazzon a napi táplálék, mint a szervezet energiaszükséglete, hogy a testtömeg csökkenjék. (Nőknél 1000-1400 kcal, férfiaknál 1400-1800 kcal a napi ajánlott energia-bevitel.)

Igen fontos táplálkozási ajánlás, hogy az energiát adó tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) megfelelő arányban legyenek jelen a napi táplálékban, ami annyit jelent, hogy a táplálékkal bevitt energia 15-20 %-a fehérjéből, 30 %-a zsírból, 50-55 %-a szénhidrátból származzon. Ha ezen kedvező tápanyag-beviteli arányok megváltoznak, pl. kevesebb szénhidrátbevitel és több zsírbevitel lesz jellemző az étrendre, úgy a táplálkozással összefüggő betegségek (elhízás, szív-és érrendszeri megbetegedések) kockázata jelentősen nőhet.

Fontos, hogy az energiát nem adó, de létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok is a szervezet szükségletének megfelelő meny-nyiségben legyenek jelen a napi táplálékban.

A táplálkozás ritmusa

A szervezetnek állandóan szüksége van energiára és tápanyagokra, viszont az étkezés nem folyamatos, hanem szakaszos. Tudjuk, hogy a szükséges energia és tápanyagmennyiség napi egy-két étkezésre korlátozódó elfogyasztása megterheli az emésztőrendszert, többletmunkát ró a szívre, vérkeringésre, cukorbetegeknél pedig ezen túlmenően magas vércukorértékeket okozhat, ezért a szakértők szerint a cukorbetegek naponta 4-6 alkalommal étkezzenek.

Mit egyen a cukorbeteg?

Minél többféle élelmiszerből, minél változatosabban elkészítve állítsa össze étrendjét. Az étrend gerincét a gabonafélék adják. A kenyér és pékáruk közül helyesebb a teljes kiőrlésű termékeket választani, magas rost-, vitamin- és ásványi anyag tartalmuk miatt. A napi ajánlott mennyiség 10-50 dkg az energiabevitel függvényében. Rizs hetente egy-két alkalommal illeszthető az étrendbe (pl. petrezselymes, zöldséges, gombás rizsköret). Vegyük figyelembe, hogy párolás közben a rizs eredeti súlyának kétszeresére növekszik. ĺgy az egy adagnyi 60-80 g rizsből párolás után 120-160 g lesz. A bőségesen használt vegyes zöldség, gomba, zöldborsó kiegészíti az adagot. Rakott, töltött ételek lazításához adagonként 15-20 g rizs elegendő. A tésztafélék önálló ételként (túrós, sajtos, káposztás, pizza), illetve köretként hetente egy-egy alkalommal építhetők be az étrendbe. A tésztaféléket mindig mérni kell (lehetőleg száraz állapotban, miután főzés közben kb. kétszeresére duzzad), és ki kell számolni szénhidrát tartalmát.

A zöldségfélék azt a nyersanyagcsoportot képviselik, melyből akár minden étkezésnél ehet a cukorbeteg. A zöldségekből hetente legalább két-három alkalommal készüljön főzelék, és naponta valamilyen saláta. A legtöbb zöldségfélének alacsony az energia- és szénhidráttartalma, ugyanakkor gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és növényi rostokban. A zöldségfélék közül a burgonya, a kukorica, a sárgarépa, a zöldborsó és a sütőtök jelentősebb mennyiségű szénhidrátot tartalmaz (8-24 g/10 dkg), a burgonya 20 g szénhidrátot tartalmaz 10 dkg-onként. Köretnek 15-25 dkg mennyiségben készíthető (pl. petrezselymes, főtt, sült burgonya, burgonya püré), de megfelel egytálételként (pl. rakott burgonya, töltött burgonya) is.

Gyümölcsöket naponta ajánlatos fogyasztania a cukorbetegnek 20-25 dkg mennyiségben. A gyümölcsök közül a szőlőt magas szőlőcukor-tartalma miatt a szakértők nem javasolják a diétában, minden más gyümölcs beilleszthető az étrendbe. Természetesen a magas szénhidráttartalmú banán és szilva kisebb mennyiségben fogyasztható, mint az alacsonyabb szénhidráttartalmú gyümölcsök (alma, kivi, narancs, ribizli, mandarin, őszi és sárgabarack, dinnye stb.).

Az étrend kiegészülhet zsírszegény tej és tejtermékkel, húsfélékkel, az állati eredetű fehérjeszükséglet kielégítésére. A tejtermékek közül a tej, aludttej, kefir, joghurt jelentősebb mennyiségben tartalmaz szénhidrátot (5 g/dl), ezért a szénhidráttartalom beszámításával fogyasztható napi 2-5 dl-nyi mennyiségben.

A húsfélék közül a minél alacsonyabb zsírtartalmút ajánlatos választani (csirke- és pulykahús, halak, sovány marha- és sertéshús, gépsonka, baromfi felvágottak). Inkább kerülendők, illetve csak minimális mennyiségben (2-3 dkg) fogyaszthatók a zsíros szalámi- és kolbászfélék.

A szárazhüvelyesek igen jelentős B vitamin-, ásványi anyag és élelmi rost tartalmuk miatt érdemesek arra, hogy hetente-kéthetente szerepeljenek a cukorbeteg étrendjén, természetesen a szénhidráttartalom beszámítása mellett.

A további élelmiszerek: tojás, máj, olajos magvak, zsiradékok (margarin, olaj) is fogyaszthatók, de csupán kis mennyiségben. A tojást elsősorban ételkészítéshez célszerű használni, önálló ételként csak ritkán kerüljön terítékre, mert magas koleszterintartalmú élelmiszer.