Borágó a biokertben

A borágó (Borago officinális) nálunk a kevésbé elterjedt termesztett növények közé tartozik. Tőlünk nyugatabbra viszont sokan termesztik és fogyasztása is elterjedtebb. A biokertben a káposztafélék, a karalábé, a tök és a földieper közé ültessük, mivel elriasztja kártevőiket, gátolja a növények jellegzetes betegségeinek a kialakulását. Káliumtartalmánál és a levelekben előforduló illóolaj-tartalomnak köszönhetően vizelet- és izzadsághajtó hatása van. Gyökere jó gyógyszer a nyálkahártya- és bőrbetegségek ellen. A levelek jelentős ásványi elemeket, valamint nyálkaanyagok, pl. saponin tartalmaznak. A borágó a természetgyógyászatban is jelentős szerepet tölt be. Nyugtatóként, ideg- és szíverősítőnek használják, mérsékli a köhögést. Az íze az uborkára emlékeztet.

Ezt a növényt a német nyelvterületen népiesen a „jó kedély” virágának nevezik. Hatására ugyanis a szomorú emberek is vidámak lesznek. A vizsgálatok kimutatták, hogy a növény fogyasztása után erősen emelkedik a szervezet adrenalin szintje. A borágó térségünkben is megterem. Egyéves növény, amely magról is szaporodik. Rendszerint áprilisban vetjük. Néhány hét múlva ajánlatos a vetést megismételni. A borágó magvai 2-3 évig megőrzik csíraképességüket. A növények közötti javasolt legkisebb távolság 25 cm. Ha ugyanis a borágót sűrűn vetnénk, a növényt a kellő levegőáramlás hiányában gombabetegségek támadnák meg. Nem tűri jól a szárazságot, viszont az öntözést meghálálja.

Kizárólag a fiatal leveleket fogyasztjuk frissen vagy mélyhűtve. Szárítva használhatatlan, főzni sem ajánlatos. Apróra vágva uborkához, salátákhoz, túróhoz, sajtokhoz, tojáshoz keverve fogyasszuk.