Beváltja-e a nagy reményeket?

A biotechnológiai eljárások gyakorlati alkalmazása terén az utóbbi évtizedben óriási fejlődés ment végben. A modern biotechnológia a kukoricanemesítés egy sajátos új formája lehet, amely számos új módszert, technológiát foglal magába, beleértve a génsebészetet, génterápiát, a transzgénikus élőszervezetekkel folytatott tevékenységeket.

A klasszikus növénynemesítés alapvetően a tradicionális mendelisztikus hagyományokra támaszkodik. A gének átvitelével operáló génsebészeti beavatkozások viszont a szexuális úton történő keresztezés helyett, más fajból származó DNS-molekulákból kivágott gének átültetésén alapszik az átalakításra szánt szervezet DNS-molekulájába, több-kevesebb sikerrel. A kérdés csupán az, hogy azok hasonlóképp fognak-e majd működni, mint az eredeti szervezetben? Ivaros szaporodás csakis azonos, vagy testvérfajok közt lehetséges. Azonban genetikai módosítással akár állati gének is átvihetők a növényekbe, így új, eddig még soha nem tapasztalt növényi tulajdonságok jelennek meg.

Hasonló génátvitel eredménye a Bt-kukorica is. A Bt-növények maguk termelik a kártevők, például a kukoricamoly elleni vegyszert, az úgynevezett cry-méreg előanyagot, így nincs szükség rovarölő szer használatára. A cry-gén a Bacillus thuringiensis nevű talajbaktériumból származik. Innen ered a Bt elnevezés is. Ez a méreg előanyag valójában egy fehérje, és csak a kukoricamoly lárva bélrendszerébe kerülve, a Bt-kukorica szövet elfogyasztása után fejti ki mérgező hatását. Ezen elv alapján a biotermesztésben is használatosak a Bacillus thuringiensis alapú környezetbarát készítmények, mint például Biobit WP vagy a Novodor FC.

A két módszer közt azonban lényeges különbség van. A biogazdaságokban a növényeket csak akkor permetezik, ha erre a sok kártevő miatt valóban szükség van, és a szer gyorsan lebomlik a természetben. Ezzel szemben a Bt-kukorica minden egyes sejtjét úgy programozták be, hogy azok a nap 24 óráján át minél több cry-toxint termeljenek. A legtöbb cry-méreg előanyag a levelekben található, a legkevesebbet a kukoricaszemek valamint a virágpor tartalmazza. Viszont a kukorica tarló maradványaival nagy mennyiség kerül belőle a környezetünkbe.

A Bt-kukorica bevezetésével a szántóföldek cry-toxin koncentrációja abnormális méreteket öltene. Ez pedig a kukorica kártevőit cry-toxin rezisztencia kifejlődésére ösztönözné. A rezisztencia megjelenése nemcsak a Bt-kukorica cry-toxin hatásosságának megszűnéséhez vezet, hanem a Bt-toxin alapú környezetbarát növényvédő szerek hatástalanságához is. A cry-toxin hatékonyság csökkenésének esélye olyan nagy, hogy még a biotechnológiai ipar és a szabályozó hatóságok is óvintézkedéseket javasolnak. A Bt-rezisztencia kialakulásának lelassítása érdekében azokon a területeken, ahol Bt-kukoricát termesztenek, az összes bevetendő területnek a 20%-át hagyományos kukoricával ajánlják bevetni. Ez a kukoricamoly cry-hatóanyag érzékenységét hivatott megőrizni. Ezen elv alapján a Bt-kukorica mentes területeken élő nem rezisztens kártevők kereszteződnének a rezisztensekkel, és így az utódok nem örökölnék a rezisztenciát, mivel a Bt-rezisztenciát hordozó gén receszív. Azonban a világ Bt-kukorica piacán, az ilyen védő övezetek kialakítása a gyakorlatban szinte ellenőrizhetet-len. A rezisztencia gyors megjelenése így elkerülhetetlennek látszik és számolni kell vele.

Magas kukoricamoly fertőzése esetén néhány százalékos terméshozam növekedés valóban tapasztalható volna, ez azonban nem kompenzálná a termelőket a Bt-kukorica vetőmag magasabb áráért és a magasabb termelési költségekért. További problémát jelenthet a megfelelő izolációs távolság betartása a Bt-kukorica és nem Bt-kukorica termőterületek közt. Szél segítségével, keresztbeporzással beszennyeződhetnek azok a kukoricatáblák is, ahol eredetileg nem Bt-kukorica termesztésével számoltak. A kukoricatermesztés észszerű ökológiai és társadalmi szükségletei szöges ellentétben állnak a piac szabadságát hirdető, minden más elv fölé emelő gazdaságpolitikai struktúrával.

Az EU-ban már több genetikailag módosított kukoricát regisztráltak: MON 810 – Monsanto, MON 809 – Pioneer, T25 – AgrEvo, Bt11 – Novartis, Bt176 – CibaGeigy (Bokorová M., 2004). Ha nem tesszük fel a Bt-kukoricatermesztéssel szemben támasztott kérdéseket, és azokat nem vizsgáljuk kellőképpen, akkor az a veszély fenyeget, hogy majd csak tényként kezelhetjük a bekövetkező esetleges negatív hatásokat. Egyébként a szlovák partlament épp tegnap tárgyalta és hagyta jóvá a GMO-növények termesztésére vonatkozó jogszabályt.

A szerző kukoricanemesítő

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?