Behurcolt kártevők

Ismerőseim gyakran szóvá teszik, hogy régebben nem volt szükség a termelt növények rendszeres permetezésére, nem volt ennyiféle kártevő és betegség, sokféle növényvédő szer, hogy az amatőr termelő ki se ismeri magát a permetezőszerek nehezen áttekinthető sokaságában.

Sajnos, jottányit sem enyhít a helyzeten az, hogy a humán egészségügyben hasonló a helyzet: dédszülőink, nagyszüleink még alig szedtek valamilyen gyógyszert, legfeljebb olykor gyógynövényekből teát főztek. Manapság meg már alig van felnőtt ember, főleg idősödő, aki ne kényszerülne rá a tabletták és pirulák rendszeres szedésére. Szó, ami szó, az utóbbi másfél évszázadban igen sok kártevő és betegség jutott el hozzánk, főleg a tengerentúlról, Amerikából. A kártevők nagyon gyorsan terjedtek el, és mivel nem voltak természetes ellenségeik, sem kialakult védekezési technika ellenük, ezért hatalmas, sokszor katasztrofális károkat okoztak.

A sok behurcolt kártevő közül csak néhányat említek. A szőlőgyökértetű, ismertebb nevén a filoxéra 1875-ben jelent meg térségünkben. Két évtized alatt végigsöpört a szőlőkön és kipusztította a 90%-ukat. A kötött talajú hegy- és dombvidéken egészen új termelési metódust, az oltványszőlők telepítését kellett bevezetni. Öt évvel később, 1880-ban jelent meg egy veszedelmes szőlőbetegség, a peronoszpóra, amely ellen azóta is csak rendszeres permetezéssel lehet védekezni. 1928-ban észlelték először a kaliforniai pajzstetű fertőzését. Ez a kártevő az idő tájt – természetes kártevője nem lévén – egész országrészeken pusztította ki az almafákat mindaddig, amíg el nem terjedt a télvégi lemosó permetezés olajos szerekkel. Azután megérkezett az amerikai fehér szövőlepke, először csak az út menti eperfák lombját kopasztva le, de később sok egyéb fára és bokorra is rászokott. Ma is jelentős kártevőnek számít.

A burgonyabogár 1947 óta van jelen régiónkban. Ez a roppant falánk kártevő két évtized alatt az egész ország rémévé lett, hiszen nem csupán a burgonyát, hanem minden vele rokonságban levő növényt, tehát a paprikát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt és számos egyéb növényt is károsít. Az aknázmolyok 1980-as években jelentek meg gyümölcsfáinkon. Mostanában a látványosan szép vadgesztenyefák levelein károsítanak, és okoznak gondot.

Legújabb behurcolt kártevő az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera), mely már Szlovákiában is pusztít, igaz az okozott kár még nem olyan jelentős, mint Magyarországon. Sajnos, arra kell számítani, hogy a kártevő tovább terjed, és jelentős terméskiesést okoz. Ellene a legjobb védekezés a vetésváltás, de ezt kisparcellákon nem könnyű megvalósítani. A kifejlett bogarak ellen idegmérgek kipermetezésével vagy talajfertőtlenítéssel is lehet védekezni.