Az optimális terméshozam elérése és a megkímélt környezet a cél

2002-ben alakult, idén február végén Udvardon tartotta első közgyűlését az IPROVIN társulás, amely az integrált szőlő- és bortermelés hazai bevezetését és elterjesztését tűzte zászlajára. A megbeszélésen több mint egy tucat szőlőtermelő gazdaság képviselője vett részt, akik ezen a közgyűlésen Simonka Istvánt választották a társulás elnökévé.

Amint azt Tamasek Zoltántól, az egyik fő szervezőtől megtudtuk, az IPROVIN olyan természetes és jogi személyek társulása, akik/amelyek integrált szőlőtermesztéssel és bortemelésssel foglalkoznak. Elsősorban az ő számukra nyújt módszertani, termesztéstechnológiai útmutatásokat, egyúttal a termesztéstechnológia követelményeinek betartását is rendszeresen ellenőrzi, erről bizonylatot ad a termelőknek, akik a megfelelő feltételek és követelmények teljesítése után (legalább két évig a rendszer követelményeinek megfelelő technológiát alkalmazva) ún. integrált produkció (IP) védjeggyel láthatják el termékeiket, amely arra utal, hogy a termék a környezetkímélő termesztéstechnológia követelményeinek megfelelően lett előállítva. Az Európai Unióba való belépésünk után a közös borpiacra várhatóan az ilyen termékekkel tudunk majd betörni, ugyanakkor nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az uniós támogatásplitika elvei szerint e termesztési módszer kellő támogatásra számíthat a közösségi forrásokból is.

Vanek Gáspár, a szőlőtermesztés nemzetközileg elismert hazai szakembere, aki Csehországban a morva borvidéken telepített integrált szőlőtermesztési rendszer egyik megvalósítója volt, (a tervezetet a Phare-program keretében és forrásaiból is finanszírozták), az említett tanácskozáson úgy vélte, hogy az integrált szőlőtermesztési rendszer szlovákiai bevezetése nem okozhat különösebb gondot a termelőknek, hiszen azok gyakran spontán módon már alkalmazzák is az említett elveket, amelyeket a hazai viszonyokra kidolgozva már írásban is rögzítettek, és a társulás alapszabályához csatoltak.

Az integrált termesztési rendszer elsősorban nem a maximális, hanem az optimális terméseredmények elérésére törekszik, amelyek még nem károsítják az életkörnyezetet, ugyanakkor magasabb minőséget biztosítanak, hangsúlyozta Vanek Gáspár. Olyan rendszer, amely a fenntartható fejlődés céljainak megfelelően az agroökoszisztéma egyensúlyának fenntartására ügyel, nevezetesen a környezetei tényezők (talaj, víz, levegő, növények és állatok) összehangolásával és együttélésük feltételeinek biztosításával teremti meg a feltételeket az optimális és hatékony termeléshez, miközben a kor követelményeinek megfelelő környezetbarát termelési módszerrel a fogyasztók által is egyre inkább keresett terméket állít elő. A rendszer átmenetet képez a hagyományos szőlőtermesztés és a kifejezetten vegyszermentes ún. biotermelés között. Megfelelő agrotechnika alkalmazásával teremti meg a feltételeket a hatékony növényvédelemhez, itt különösen fontos szerepe van a gondos zöldmunkának és a fürtválogatásnak. A talaj takarásával fenntartja a gazdag talajéletet, ami biztosítja az egyes károkozók természetes ellenségeinek fennmaradását. S noha az integrált termesztési rendszer feltételei nem zárják ki teljesen a vegyi készítmények felhasználását, alkalmazásukat minimálisra csökkentik, s csak környezetkímélő vegyszereket használatát engedélyezik. A termesztők a vegyszeres növényvédelmet biológiai védelemmel helyettesítik, ami nem jelenti azt, hogy a szőlőt a sorsára hagyják, hanem tudatosan olyan készítményeket használnak, amelyek kímélik a szőlőt károsító élőlények természetes ellenségeit, ezek pedig féken tartják a károkozók elszaporodását. A gyomirtásban nem az a fő cél, hogy az összes gyomot elpusztítsák, hanem, hogy olyan szinten tartsák, amely nem káros a szőlőre.

Ebben a rendszerben rendkívül fontos az információk pontos és megbízható áramlása. A termesztők számára a rendszer meteorológiai és biológiai megfigyelésekre alapozott előrejelzések alapján ad útmutatást a növényvédelemre, ezeket az információkat az internet által hálózatba kapcsolt területi állomások továbbítják a felhasználóknak. Csehországban például több mint ötven ilyen állomás működik.

Az integrált termesztéstechnológia alapelvei szerint gazdálkodók számára vannak tiltott, kötelező és ajánlott termesztéstechnológiai műveletek, amelyek betartása a rendszerben való részvétel feltétele. A tiltott műveletek közé tartozik például a toxikus hatású szerek alkalmazása a növényvédelemben, vagy 50-70 kg/ha-nál magasabb szervetlen nitrogénadag kijuttatása a szőlőben. A kötelező műveletek sorába tartozik a talajminta-vizsgálat alapján végzett tápanyagpótlás vagy a szőlősorok közti terület takarása, füvesítése. Ajánlott például a 19 foknál magasabb cukortartalommal rendelkező szőlő betakarítása, ugyanakkor a 15 foknál alacsonyabb szedése ebben a rendszerben tiltott.

Mindent egybevetve, a társulás létrehozásával a szervezők annak a feltételeit teremtették meg, hogy a hazai szőlő- és bortermelés versenyképességének megőrzése érdekében az uniós támogatási követelményeknek is megfelelő termesztési rendszer jogi és szervezési keretei kialakuljanak. Az már a szőlősgazdákon, hegyközségeken és szőlőgazdaságokon múlik majd, hogy a felkínált lehetőséggel hogyan fognak tudni élni. (szl)