Az intenzív repcetermesztés

A repce termesztése nálunk is az egyik legjövedelmezőbb növénytermesztési ágazat. Ugyanakkor a terméshozamok jelenlegi szintje jócskán elmarad a növény potenciális lehetőségeinek színvonalától. A repcetermesztés hatékonyságának növelése tehát a termelők számára is egyre időszerűbbé válik.

A repce termesztése nálunk is az egyik legjövedelmezőbb növénytermesztési ágazat. Ugyanakkor a terméshozamok jelenlegi szintje jócskán elmarad a növény potenciális lehetőségeinek színvonalától. A repcetermesztés hatékonyságának növelése tehát a termelők számára is egyre időszerűbbé válik. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb nyereséget azok a termelők mutatják ki, akik a legmagasabb hozamokat érik el. Természetesen ez csak akkor érvényes, ha a nagyobb hozamokra költött magasabb költségráfordításokat ésszerűen és a célnak megfelelően használják ki.

Csehországban Ján Vašák, a Cseh Mezőgazdasági Egyetem szakembere és az általa vezetett munkacsoport többéves gyakorlati tapasztalatok alapján olyan intenzív repcetermesztési technológiát dolgozott ki, amelynek eredményeként az olajnövény átlagos hozamai 4 tonna fölé emelkedtek hektáronként, s ezeket az eredményeket Csehországban több termelő a gyakorlatban elért eredményekkel is megerősítette.

Az intenzív repcetermesztési rendszer a hagyományos vagy standard repcetermesztési rendszertől több szempontból is eltérést mutat. Elsősorban a növényállomány sűrűségének pontos betartásával: az ajánlott állománysűrűség 30—40/m2, ami a gyakorlatban 2—3 kg/ha vetőmat elvetését jelenti a nagyobb méretű vetőmagoknál ez 3—4 kg/ha is lehet. Az intenzív termesztési rendszer nagyon fontosnak tartja a termőtalaj kiegyensúlyozott tápanyagellátását, főleg a magnézium pótlását. Nagy jelentőséget tulajdonít a nagy hozamú kiváló minőségű megfelelően csávázott hibrid vetőmagoknak (Artus, Embleme) és a soros vetésű fajtáknak (Navajo, Mohican, Capitol, Orkan). Ebben a rendszerben azokra a gyomirtószerekre hárul a meghatározó szerep, amelyek nem mutatnak fitotoxicitást pl. Treflan 48 EC, Teridox 500 EC, Lontrel 300 valamint az őszi és tavaszi poszemergens alkalmazásra is alkalmas újdonság a Galera. Nagy figyelmet szentel a repce őszi kártevői elleni hatékony védekezésnek: a káposztabolhák, a repcegubacsbarkó, a repceormányos, a vetési bagolypille és a repcedarázs irtásának. A Karate mellett erre a célra a Nurelle D és a Regent 800 WG is felhasználható, ígéretesnek mutatkozik a Marshal is. Temészetesen nem hanyagolható el a csigák és az elszaporodó rágcsálók elleni védekezés sem. Az intenzív repcetermesztési rendszer elképzelhetetlen hatékony növekedésszabályozó szerek alkalmazása nélkül, az őszi fejtrágyázással a növény tápanyagellátását is biztosítjuk. A kora tavasszal osztott adagban kijuttatott nagyobb mennyiségű nitrogén (200—220 kg/ha) az egyik fontos eleme a magas terméshozamnak, a tápanyagpótlást levéltrágyázással is segítjük. Ugyanilyen fontos a repceszárbarkó elleni időbeni védekezés elvégzése, amelyre Nurelle D készítmény használható. Nagyon pontos és következetes védekezést (Karate, Decis) kell alkalmazni a virágzás időszakában a becőket károsító kórokozókkal szemben, egyúttal a különböző betegségekkel szemben is. A repcét napjainkban már érésszabályozókkal való kezelés után (Spodnam, Harvade, Basta, Touchdown) takarítják be, mondani sem kell, hogy a magas terméshozamok elérésének elengedhetetlen követelménye a megfelelő minőségben elvégzett betakarítás is.

A gyakorlati tapasztalatok alapján repcetermesztésben legtöbbször a megfelelő állománysűrűség betartása és a kártevők elleni védekezés okoz gondot. A károsítók elsősorban közvetlenül a vetés után és szeptemberben pusztíják a növényzetet – ezért az alacsonyan fekvő sík területeken elkerülhetetlen a vetőmag csávázása, s a kelés utáni 10. napig a rovarölőszeres kezelés elvégzése. Az egyes gyomirtószerek különböző fitotoxicitása szintén gondot jelent, egyelőre hiányzik egy széles hatósugarú posztemergens gyomirtó – noha a Treflan 48 EC, Teritox 500 EC megfelelők, s kipróbálás alatt van a Galera nevű új készítmény. A magasabb hozamok elérését sokszor az is akadályozza, hogy kora tavasszal túl későn juttatják ki az első nitrogén-adagot. Ha a talajviszonyok nem engedik a vontatott permetezőgépek alkalmazását, február végétől március közepéig akár repülőgéppel is célszerű fejtrágyázást végezni. A repceszárbarkó elleni megkésett védekezés úgyszintén komoly károkat okozhat, ezért ezt a síkságokon már március első harmadában el kell végezni. Ugyanilyen fontos a becőket károsító rovarok elleni védekezés a virágzás kezdetén. Ennek elvégzése az intenzív repcetermesztési rendszer egyik legfontosabb eleme, amelyet nem szabad elhanyagolni, mivel gyakorlatilag a legolcsóbb intenzifikációs tényezők egyike. (feld.-l-)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?