Škoda 1000 MB: ötvenöt éves az első sorozatgyártású cseh autó

A Škoda 1000 MB az egyik legjelentősebb modell a mladá boleslavi autógyár 124 éves történetében. 1964 tavaszán váltotta fel a népszerű Škoda Octaviát amely klasszikus hajtáslánccal – orr-motor és hátsó kerékhajtás – rendelkezett. Az 1000 MB egy modern, 1 literes négyhengeres motor kapott a különösen könnyű, önhordó karosszéria hátuljába. Emellett a legmodernebb modellt a Škoda mladá boleslavi üzemének új részében állították elő, amely olyan élvonalbeli technológiákat használt, mint például egy speciális öntési folyamat.

Átfogó bővítés

Több mint 300 vállalat, köztük 134 külföldi vett részt a több mint 40 csarnok és egyéb épület építésében és felszerelésében. A gyár akkor a legmodernebb autógyárak közé tartozott, és a kommunista országok határain túl is szabványokat állított fel. A 80 hektáros területen 13 kilométeres úthálózat, egy rendező udvarhoz vezető tíz kilométernyi vasúti pálya, és tizenegy kilométeres futószalag volt megtalálható. Az 1000 MB négyajtós karosszériája 665 préselt részből állt, és 6900 hegesztési ponttal épült.
A Škoda alumíniumötvözetet, valamint speciális öntési eljárást használt a motor forgattyúsházához, és négyfokozatú kézi sebességváltót, ami Európában egyedülálló volt. Ez Josef Polák cseh mérnök által 1922-ben bejegyeztetett szabadalomra támaszkodott. Ugyanakkor az intelligensen tervezett, mindössze 105 kilós forgattyúházba nem kellett lyukakat fúrni – az öntvények meneteit egyszerűen meg kellett vágni. Ez hozzájárult a rövidebb termelési időhöz és az alacsonyabb energiafogyasztáshoz.

Tesztek a Szovjetunióban

A járművek új generációja a NOV (Nový Osobní Vůz, „új személygépkocsi”) megjelölést kapták a fejlesztési szakaszban. A sorozatgyártás megkezdése előtt alapos tesztnek vetették alá. 1962 májusáig 50 prototípus összesen 1 598 840 kilométert tett meg, többek közt a volt Szovjetunió szélsőséges hidegében is. A fék-, üzemanyag- és hűtőrendszerek tesztjeit a Kaukázusban végezték, ahol három járműnek szélsőséges 45 Celsius fokos hőmérsékleten kellett teljesítenie. A négyajtós modell 1000 MB végső típusmegjelölése 1000 cm3re kerekített hengerűrtartalomra utal, az „MB” pedig a Škoda mladá boleslavi központjában való gyártást jelenti.

Önhordó karosszéria

Sikeres elődje, az első motorral és a hátsó kerék meghajtással ellátott Octavia után a Škoda 1000 MB teljesen új koncepcióval lépett fel: önhordó karosszériája volt, minden keréknél független felfüggesztéssel. A korszerű kialakításnak és az alumíniumötvözetek következetes használatának köszönhetően a családi autó mindössze 755 kg volt.

A négyhengeres vízhűtéses OHV motort hátra helyezték el, és a hátsó tengelyt hajtotta. A könnyű motor teljesítménye 27 kW (37 LE) volt az első fázisban a 988 cm3-es hengerűrtartalommal. A modern jármű végsebessége elérte a 120 km/órát, és ezzel egyidejűleg átlagosan 7–8 liter benzint fogyasztott 100 kilométerenként. 1966-ban a teljesítmény 32 kW-ra (43 LE) nőtt, a Škoda 1100 MB-vel pedig egy második motorváltozat is megjelent, amely 1,1 literes hengerűrtartalommal 38 kW (52 LE) teljesítményt biztosított. A ritka kétajtós MBX változat napjainkban különösen a klasszikus autók gyűjtői között keresett modell.

Praktikus megoldások

A Škoda-dizájn előrelépését jelentette az 1000 MB, az 1960-as évek klasszikus, háromrészes karosszériájára építve, időtlen eleganciával. A nagy panorámás hátsó ablak javította a hátsó kilátást. Az üzemanyagtöltő kialakítása is a részletekre való odafigyelést mutatja: a jobb oldali sárvédőben rejtették el egy elfordítható Škoda embléma alatt.

Kompakt méretei ellenére (hosszúsága 4,17 m, szélessége 1,62 m, magassága 1,39 m) a Škoda 1000 MB nagyon tágas és funkcionális belsővel büszkélkedhet. Erre példa, hogy a szériaülések fekvőhellyé alakíthatók át. Az autó két csomagtérrel volt ellátva: a hátsó ülések mögötti akár menetközben is elérhető volt; az autó elülső részében lévő pedig 220 liter térfogattal rendelkezett, ami a pótkerék felett helyezkedett el. Ennek eléréséhez csak a homloklemezt kellett előrebillenteni – a poggyászok kipakolása nélkül.

Nemzetközi szenzáció

Az Octavia gyártásának befejezése egyben a Škoda 1000 MB gyártásának kezdetét is jelentette 1964. április 11-én Mladá Boleslavban. Ugyanezen év szeptemberében az új modellt bemutatták a nagyközönség számára a hagyományos mérnöki kiállításon Brünnben, és októberben a párizsi és londoni autókiállításokon is kiállították. 1965 májusáig havonta mintegy 1000 jármű gördült le az összeszerelő vonalról. Az év végéig a vállalat 150 egységre tudta növelni napi termelését, így az 1000 MB az első cseh jármű, amely valóban tömegtermelésre került. Az 1964 és 1969 között gyártott 443 000 Škoda modell több mint felét több tucat országba exportálták világszerte. 1965-ben például az export aránya elérte a 70 százalékot. Az 1000 MB híres ralikon elért sikerei is növelték a külföldi keresletet.