Mercedes-Benz C 220 CDI T-Modell: Kisteherautó…?

Egészen a hátsó ajtókig azonos a C-osztályos limuzinnalA szerző felvételeIlyen atipikus Mercivel ismerkedhettünk meg nemrég; atipikussal azért, mert amit e márka személygépkocsijai kombi vagy bármilyen egyéb kivitelben jelentenek, azt valóban nehéz összeegyeztetni a haszonjármű fogalmával. De – van ilyen, és nyilván nem véletlenül.

Külalak, besorolás

Az autó haszonjármű-voltából kívülről természetesen az égvilágon semmi nem látszik. Gyönyörű, nyúlánk kombi áll előttünk, sportosan keskeny oldalüvegezéssel, kupészerűen lejtő hátsó szélvédővel. Az összefolyó fényszórókat tartalmazó orr-rész egy az egyben a C-osztályos limuzinoké, a könnyűfém keréktárcsák itt is magától értetődőnek számítanak, a különböző szereltségi csomagok is megrendelhetők. Tesztkocsink – haszonjármű ide vagy amoda – történetesen SPORT EDITION csomaggal volt gazdagabb, amelynek külső ismertetőjegyei a színrefújt kilincsek, a krómozott kipufogóvég, az ezüstfényű hűtőmaszk és a 17 hüvelykes könnyűfém keréktárcsák, elöl 225, hátul 245 mm profilszélességű gumikkal. Ami pedig az összehasonlítást illeti, első fokon a középkategóriás-prémiummárkás kombikra (Audi A4 Avant, BMW 3 Touring, Alfa Romeo Sportwagon, Volvo V50, Saab SportCombi), azon belül pedig haszonjármű-változataikra kell szűkítenünk a kört.

Komfort, szereltség, térkínálat

Az első két pontban szintén semmi különbség nincs a személygépkocsi és az átépített változat között. Standard tartozék az összes elektronikus menetszabályozó rendszer, a teljes légzsákkészletből csak az elülső oldallufik hiányoznak, a tempomatot automata sebességkorlátozó egészíti ki, a rádión a telefon billentyűzete is megtalálható, és természetesen a légkondi sem hiányzik. Feltétlenül említést érdemelnek még a hátsó ülésekbe integrált gyermekülések, amelyek egyetlen mozdulattal kihúzhatók, illetve visszasüllyeszthetők. Mindehhez jönnek még az említett sportcsomag attraktív elemei, például a középkonzol, a műszerfal és az ajtók ezüst színű berakásai, a háromküllős, bőrbevonatú volán, a sportpedálok és a szintén sportosan rövid váltókar. A térelrendezésből viszont azonnal látjuk, hogy haszonjárműhöz van szerencsénk: a hátsó üléssort egy fixen beépített párnázott terepakadállyal kétszemélyessé változtatták, az utas- és csomagteret pedig ugyancsak állandóra beszerelt rács választja el egymástól. A koffer kalaptartóig számított 470 literes alapmérete ezzel gyakorlatilag nem változott; a rácsnak köszönhetően viszont kockázat nélkül pakolható a menynyezetig, ami kb. 25% plusz térfogatot jelent.

Motor, meghajtás, menettulajdonságok

Tesztautónk erőforrása a középső volt a három választható dízelmotor közül, de 150 lóerejével a gyengébbikhez állt közelebb (200 CDI: 122 LE, 320 CDI: 224 LE). Ez a teljesítmény a tekintélyes nyomatékkal kombinálva sem csinál aszfalttépőt az 1,6 tonna önsúlyú autóból, kevésnek nevezni viszont abszolút igazságtalan, sőt sértő lenne. Végső soron csak meg kell nézni a gyorsulás és a csúcssebesség értékét. Szubjektíve a turbó belépését találtuk kissé sokkolónak: induláskor alacsony fordulatszámon nem igazán éreztük az erőt a talpunk alatt, aztán a motor egyszerre csak horkant egyet, és mintha rakétafúvókává változott volna a dupla kipufogó. A 83 ezer koronába kerülő ötfokozatú, tiptronic rendszerű automata váltó viszont hallatlanul simán dolgozott, és a sportos üzemmódon kívül a fokozatok kézi megválasztását is lehetővé tette. Menettulajdonságok? Szuperlatívuszok elszavalása helyett csak annyi, hogy élveztük a hátsó meghajtás varázsát – annál is inkább, mert az eredendően nagyobb kitörési hajlamot csírájában fojtották el az összehangoltan működő elektronikus őrangyalok. A csakis az irányítással törődő elülső futómű végtelen könynyedséggel vitte be a kocsi orrát a kanyarokba, a túlkormányzottság-effektust pedig egyszerűen nem engedte meg az elektronika.

Zárszó helyett

E helyütt általában összegezni-ajánlani szoktunk, ám most kissé tanácstalanok vagyunk. Nyilvánvaló, hogy itt nem beszélhetünk áruszállítóról, kisvállalkozók univerzális autójáról meg ilyesmikről; pusztán ilyeneket a Mercedeseknél nagyságrendekkel olcsóbb modellek közül szoktak választani. Ugyanakkor egy ráccsal kettéosztott kombi még akkor sem igazán alkalmas reprezentációs célokra, ha történetesen háromágú csillagot visel az orrán. Mondjuk ki hát a lényeget: ELSŐSORBAN azért előnyös egy Mercedes kaliberű autót haszonjárműként megvásárolni, mert az imázsából ezzel sem veszít sokat, viszont így 19 százalékkal olcsóbb. Esetünkben ez kevés híján 200 ezer koronát jelent. Vas Gyula

Hengerűrtartalom: 2148 cm3

Legnagyobb teljesítmény: 110 kW (150 LE)/4200min-1

Legnagyobb forgatónyomaték: 340 Nm/2000min-1

Sebességváltó: ötfokozatú szekvenciális automata

Legnagyobb sebesség: 218 km/óra

Gyorsulás 0–100 km/óra: 10,5 s

Menetkész tömeg: 1590 kg

Méretek (h/sz/m): 4540x1730x1470 mm

A csomagtér űrtartalma: 470–590 l*

Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 9,2/5,5/6,9 l/100 km

Az üzemanyagtartály űrtartalma: 70 l

Ár: 1 147 000 korona**

* a felső érték becsült adat

** áfa nélkül, az átépítés költségeivel együtt